109242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvíztisztításra

— 3 — fenti egyenlettel ellentétes reakció megy végbe, amennyiben az ammóniák ammoniumkloriddá alakul és kioldódik, úgy, hogy az oldatból azután regenerálható. 5 Ebből a célból az öblitő oldatot az öblítés után pl. égetett mésszel keverhetjük s azután belőle az ammoniákot ledesztillálhatjuk. Az így termelt ammoniákot esetleg a találmány szerinti eljárás e'lső sza-10 kaszában a fémhidroxidot leválasztó alkália gyanánt használhatjuk. Az elkülönített ammóniát természetesen más célra is hasznosíthatjuk. A termelt ammoniákl lényegesen csökkenti az eljárás 15 összköltségét. A következő példákkal az eljárás hatékonyságát mutatjuk ki: 1. A szennyvizet 200/M Fe-al, ferriszulfát alakjában elegyítve, nátronlúggal vá-20 lasztottuk ki a ferrihidroxidot, az ezután derített szennyvizet azután báziscseréléssel tisztítottuk. 10 napos biol. Szerves Ammóniák 0-szükség-N N let 199/M 9/M 15/M 60 8 12 52 5.7 0.3 Nyers szennyvíz. . 25 Derített szennyvíz. Tisztított szennyvíz 2. Egy más szennyvizet hasonló módon, de 100,/M Fe-al és megfelelő mennyiségű oltott mésszel tisztítottunk. 30 Nyers szennyvíz. . Tisztított szennyvíz 10 napos biol. 0-szükséglet 322/M 40 Szerves N semmi « Ammóniák N 24/M 2 Mindegyik példánál a nitrogén főtömege a báziscserélő műveletben vonatott el s a 35 derített vízben a nitrogén túlnyomó része „bázikus" alakban, vagyis mint ammóniák, vagy mint aminők volt jelen. A csatolt vázlat szerint a szennyvíz előbb a durva (1) és azután a finomabb (2) í0 szűrőn halad át, mely a durvább oldatlan fertőzményeket tartja vissza. A szennyvizet ezután a (3) terelőlapos elegyítőben elegyítjük a ferriszulfáttal. A víz ezután a (4) meszezőtartályba lép, ahol a meszet 15 keverjük be, még pedig célszerűen levegő befuvása közben, mert a szellőzés a véglegesen tisztított víz biológiai oxigénszükségletét tetemesen csökkenti. A meszezett víz ezután a célszerűen folytonos üzemű 30 (5) ülepítőtartályokba lép, melyek fenekéről a leülepedett iszapot folytonosan elvezetjük. Az (5) tartályokból felül pl. túlfolyatókon elvont derített szennyvíz ti (6) báziscserélő tartályokba lép, melyek pl. zeolitszűrők lehetnek. A zeolitszűrőkből a 55 véglegeseni tisztított szennyvíz a (8) vezetéken hagyja el a berendezést. Ha egyik vagy másik (6) zeolitszűrő kifárad, a (7) sóoldat tartályokból addig keringtetünk ellenirányban sóoldatot rajta keresztül, 60 amíg regenerálódik, végül a zeolitszűrőt egyszer tiszta sóoldattal is átöblítjük. Mikor az öblítő sóoldat már sok ammoniákot vett fel, a (9) ammoniák-kitermelő berendezésbe vezethető. Az (5) ülepítő-tartályok- 65 ból alul elvont iszapot a (10) szűrőben a víz főtömegétől megfosztjuk, a vizet ugyancsak a (6) báziscserélő szűrőkre vezetjük, míg a ferrihidroxidos szűrőlepényt a (11) berendezésben pörköljük, majd a 70 (12) tartályból bevezetett kénsavval a (13) oldóberendezésben, a pörkölési maradékot újból ferriszulfáttá oldjuk, melyet a (14) tartályban tárolunk, ahonnan kellő mennyiségben adagoljuk a (3) elegyítőbe 75 lépő szennyvízhez A szitaszűrőn áthaladt szennyvízben lebegő szilárd anyag mennyisége igen különböző lehet, így pl. 50—400/M között változhat. A közönséges városi szennyvíz a 80 szitaszűrés után átlagosan 160/M szilárd részt tartalmaz. Ugy találtuk, hogy a szilárd részek súlyára számítva 1—2 harmadrésznyi vasnak megfelelő vassó, ha ferrihidroxid alakjában csapadékká ala- 85 kítjuk, elég ahhoz, hogy a szilárd részeket magával ragadja. Ha vas helyett alumíniumot használunk, kb. félakkora mennyiség elégséges. Ha leválasztóanyagul más anyagokat használunk, a leválasztóanyag 90 szükségelt mennyisége természetesen kísérletileg állapítandó meg. Természetesen mindig annyi leválasztóanyagot kell alkalmazni, hogy az előszűrt szennyvízben lévő szilárd anyagokat majdnem teljes meny- 95 nyiségben az iszapba vigyük s így annyira töményítsük, hogy megsemmisítésük, ill. ártalmatlanná tételük gyakorlatilag egyszerűen legyen foganatosítható. Az alkalmazandó alkália mennyiségét 100 célszerű úgy megválasztani, hogy a derített víz PH értéke kb. 6—8 legyen. Ha a lehegőrészeket fémhidroxiddal töményítjük és választjuk le, az ebből a célból adagolt fémsónak lehetőleg teljes mennyisé- 105 gét ajánlatos hidroxiddá átalakítani. Ügy találtuk, hogy a báziscserélő reakció akkor megy legtökéletesebben végbe, ha a derített; szennyvíz lényegileg közömbös vagy