109241. lajstromszámú szabadalom • Tagos öntöttvaskazán, különösen központi fűtőberendezésekhez
(5, 26) tagfelek egybeöntésére való tekintettel a kazán tetejét alkotó, fent leírt; felső, vízszintes (12) nyúlványok is egybefolynak, amint azt (12a)-nál jeleztük. Az 5 alsó (11) nyúlványok alatt további, közös (vízzel hűtött) (11a) hídrész van, mely egyrészt az egész öntvényt merevíti, másrészt pedig a (9) vádorrostély ágai közé nyúlván, a felső rostélypályának részben 10 lefelé sugárzó hőjét felveszi. A 6., 15. és 19. ábra szerint a kazán tűzterét magassági irányban (a bevezetésben leírt okokból) (24) samottfallal két részre osztjuk. E samottfalnak (25) át-15 törései vannak, amelyeken át a füstgázok a tűztér alsó részéből kiégett állapotban kerülnek a felső részbe. A vízszintes samottfalnak a felfelé való sugárzást korlátozó hatása még fokozható azzal, hogy a 20 samottfalat a 16. ábrán jelzett módon két tömör, jobb- és baloldali (24a), illetve (24b) félre osztjuk és ezeket egymás fölé helyezzük, úgyhogy egymást részben átlapolják. E falrészek, minthogy tömörek és 25 egymást részben fedik, a kazán tetejét a túlságos sugárzás ellen teljesen «árnyékolják», egyúttal azonban a füstgázokat, a (25a) átjárónál, akadálytalanul bocsátják át. 30 A kazán mellső- és hátsó homlokoldalának elzárására (38) öntöttvaslapokat (4. és 17. ábra) alkalmazunk, amelyeken a (3) füstjáratok (1) bordáihoz csatlakozó (39) bordák vannak (17. ábra), melyek 35 tehát függélyes füstáramlás esetén a füstjáratok elzárását alkotják, más esetben pedig a fordulókhoz, illetve a diffuzorokhoz csatlakoznak. A kazán (29) széntároló, illetve adagoló 40 bunkerét (15. ábra) külön öntvényből készíthetjük és ezt, pl. csavarokkal, a legelői lévő kazántaghoz köthetjük, azonban barnaszén esetén, melynél már a tároló, illetve adagoló térben is el kell kerülnünk 45 a szén bizonyos felmelegedését és így bármely számijavehető gázfejlődést, a találmány szerint célszerűen akként járunk el, hogy a bunkert a kazán vízzel hűtött része alakjába,n szerkesztjük. Evégből a 50 kazánt, a 19. ábrán látható módon, vízzel hűtött (27) fallal két részre osztjuk és elől vízzel hűtött (28) taggal zárjuk le. így tehát maga a kazán mellső része alkotja a minden oldalról vízzel hűtött bun-55 kert. A szenet a (29a) tér veszi fel, melynek a (30) adagoló nyílása van. E meg-» oldás nemcsak (9) vándorrostély táplálásához, hanem ferde lépcsősrostélyhoz is célszerűen alkalmazható, mely esetben a rostély az osztott kazán mellső részében, 60 vagyis a (29a) tér alján kezdődik és onnan nyúl át, ferde irányban, a (10) liőtartófalakkal határolt, tulajdonképpeni tűztér alá. A 4. ábrán vázlatosan jelzett módon az 65 (5) kazántagokból, illetve ezeknek vízzel hűtött (11) nyúlványaiból vannak kialakítva a (9) vándorrostély pályái is, melyek egyrészt a rostélyokat összekötő láncok csúszó, illetve vezető felületeit alkotják, 70 másrészt pedig, a vízhűtés révén, a salaknak a falazathoz való odaégését is meggátolják. A vízfűtéses (11) nyúlványok e szegélyei azt a feladatot is teljesítik, hogy a kazán alsó terét a tűztértől elszigetel- 75 jék. Evégből a (11) nyúlvány felső széle a 18. ábrán nagyobb léptékben feltüntetett módon akként van szerkesztve, hogy a (11) nyúlvány felső (32) szegélyének fordított teknőalakú mélyedése, alsó (34) 80 szegélyének pedig (33) toldata, illetve betétje van és a két (32, 33) rész közé hőszigetelő (31) azbesztzsinór van hejvezve. A (34) szegély belső szélének felső felületén a (9) vándorrostély (35) láncai 85 csúsznak. A felhevítendő vizet a (20) csőtoldaton és a (19) csöveken át bocsátjuk be (4., 5. és 6. ábra), melyek a kazán (41) bádogköpenyén át (fel nem tüntetett módon) 90 csatlakoznak a vizet keringtető, a kazántagok (2) víztereivel közlekedő (18) csatornákhoz. A felhevített vizet a (21) csöveken és, (22) csőtoldaton át a szokásos módon vezetjük tovább. Eddigelé a felheví- 95 tendő víz bebocsátó vezetékét a kazán alsó részén, a víz kibocsátó vezetékét padig a kazán ellenkező végének felső részén kötötték be. Mivel azonban a vízfűtés, bebocsátó, illetve visszatérő vezetékét a ka- 100 zántagokkal összekötő (19) csőrészeknek a kazán alsó részén való, eddigelé szokásos bekötése a (9) rostély kikerülésének szükségessége miatt nehézségekkel jár, a találmány szerint célszerű a (19) csőré- 105 szeket, a 6. és 15. ábrán látható módon, a kazán felső részén a kazántagokkal összekötni. Hogy már most annak ellenére, hogy a víznek úgy be-, mint elvezetése a kazán felső részén van, a víznek a 110 kazánban való keringését biztosítsuk, a találmány szerint, a 20. ábrán jelzett inadon, a csatlakozás helyén, vagyis az (5) kazántagok felső (18) vízcsatornarészeinél csupán az első, vagy még az ezzel 115 szomszédos kazántagokat kötjük össze a szokásos kúpos és csavarmenetes (36) közhüvelyekkel, míg ezek mögött a víz ke-