109241. lajstromszámú szabadalom • Tagos öntöttvaskazán, különösen központi fűtőberendezésekhez
samollí'allal keltéosztjuk. Ezzel a Lűztér részében lévő füstgázok a túlságos lehűléstől meg vannak védve és teljesen elégve kerülnek a felső részbe, ahol már semmi 5 akadálya nincsen annak, hogy a vastag rétegben jelenlévő és a kazántagok füstjáratai felé áramló füstgázok sugárzását teljes egészében kihasználjuk, mert a nagy hőfokú gázok hősugárzásának mértéke 10 tudvalevőleg annál inkább közelíti meg a szilárd testek hősugárzását, mennél vastagabb rétegben van jelen a gáz. Egyébként a kazán tetejének samottfállal való borítását a találmány szerint el is hagyhatjuk 15 és ehelyett a kazántagok felső részéből vízszintesen kinyúló, vízzel hűtött (vagyis a kazántagok vízterével közlekedő) nyúlványokat alkalmazhatunk, melyek a hőt átvevő (központi fűtéshez felhasználandó) 20 víztér révén a felfelé irányuló sugárzási veszteségeket kiküszöbölik. E vízzel hűtött nyúlványokra a kazán alsó részéből az említett áttört, vízszintes falon keresztül a kazán felső részébe kiégett állapot-25 ban felszálló füstgázok szabadon sugározhatnak. A találmány, melynek még egyéb, alább részletezendő előnyös sajátságai vannak, a rajz 4—21. ábráin néhány példaképpeni 30 megoldási alakjában látható. A 4. ábra jobboldali fele a kazán egyik megoldási alakjának részleges elölnézete, baloldali fele pedig függélyes metszete. Az 5. ábra jobboldali fele a kazán í'elül-35 nézete, baloldali fele pedig részben vízszintes metszet és részben felülnézet, a külső köpeny tetejének eltávolítása után. A 6. ábra a kazán vázlatos, függélyes hosszmetszete. A 40 7. ábra a kazán egy másik megoldási alakjának egyik tagját, még pedig baloldali féltagot szemléltet. A 8. ábra metszet a 7. ábrának VIII—VIII vonalai szerint. A 45 9. ábra metszet a 7. ábrának IX—IX vonalai szerint. A 10. és 11. ábra a kazánlagok további megoldási példáit mutatják. A 12. ábra a füstjáratok fordulóinál alkal-50 mázott diffuzor oldalnézetté annak lefektetett helyzetében. A 13. ábra e diffuzor keresztmetszete. A 14. ábra a kazán további megoldási alakjának függélyes keresztmetszete. A 55 15. ábra a kazán egy további diffuzoros megoldási alakjának vázlatos, függélyes hosszmetszete. A 16., 17. és 18. ábrák további megoldási alakok részletrajzai. A 19. ábra a kazán vízzel hűtött bunkerrel 60 felszerelt megoldási alakjának vázlatos, függélyes hosszmetszete. A 20. és 21.. ábrák részletrajzok. A 4. és 5. ábra szerinti kazánnál, melynél két-két bal- és jobboldali, szimmetri- 65 kus (5) kazántagfél sorakozik egymás mögé, a tűztérből felszálló füstgázoknak a kazántagokba való bebocsátása végett a 3. ábra kapcsán ismertetett (1) bordákat résziben elhagyjuk, úgy hogy ott a (6) nyílások 70 (5. ábra) létesülnek. E (6) nyílások határfalainál a kazántagok keresztmetszetét, a bevezetésben jelzett okokból, a gázok áramlási vonalainak megfelelő, sima átmenetű görbülettel alakítjuk. Egyebekben 75 azok a kazántagok, amelyekben a füstgázoknak a tűztérből a (3) füst járatba való bebukása megy végbe, a többi kazántaggal teljesen megegyeznek. A füstgázoknak a (3) füstjáratokba (felülről) való bevezetése 80 kisebb fűtőfelület esetére akként is megoldható, hogy a beáramlás helyén, a 10. ábrán jelzett módon, a (2) víztereknek a tűztér felé eső részét, valamint a (3) füstjáratoknak felső részét (23-nál) teljesen 85 elhagyjuk. A füstcsatornák elosztása és irányítása tekintetében a legkülönbözőbb kombinációk választhatók. így pl. az (5) kazántagnak, illetve tagfélnek a kazán egész 90 magasságára kiierjedő egyetlen (3) füstjárata lehet, vagy pedig a szükséghez képest egymástól egy vagy több, vízszintes (7) bordarésszel (4. ábra) elválasztott (3) fíistjáratokat alkalmazhatunk. Az egész 95 füstjáratot függélyes irányban, egyszerű vagy vízzel hűtött (a [2] víztérrel közlekedő) (8) bordával két egymás fölötti részre vagy csoportra oszthatjuk. A. (3) füstcsatornákat részben egymás fölötti, 100 részben (két vagy több) egymás melletti járatok csoportjai alakjában alkalmazhatjuk, amint azt példaképpen a 7. és 8. ábrán jeleztük. Ezekben a külömbözőképpen elosztott 105 füstjáratokban a füstgázokat vagy párhuzamosan, vagy egyik részében az egyik, másik részében az ellenkező irányban vezethetjük. E különböző megoldásokkal lehetővé válik, hogy az áramlási keresztmet- 110 szetet a külömböző járatok között tetszés szerint osszuk fel, vagyis úgy, ahogy azt a kazán hossza éppen megkívánja. Azok a kazántagok, amelyekben a füstgázok irányváltozása, vagyis pl. az egyik vízszin- 115 tes járatból az alatta lévő vízszintes járatba való bebukása megy végbe, a többi kazántaggal megegyeznek, csupán a két