109241. lajstromszámú szabadalom • Tagos öntöttvaskazán, különösen központi fűtőberendezésekhez

Megjelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109241. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Tagos öntöttvaskazán, különösen központi fűtőberendezésekhez. Beck István gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi február hó á-ike. A találmány különösen rosszminőségű (gázdús) tüzelőanyagokat használó berendezésekhez, főleg központi fűtőberendezésekhez való tagos öntöttvaskazán, azonban 5 a találmány néhány jellemző sajátsága más, jobbminőségű tüzelőanyagok, pl. szén és koksz esetére is előnyösen alkalmazható. Az alábbiakban a fősúlyt a rosszminőségű (gázdús) tüzelőanyagokat hasz-10 náló berendezésekre fektetjük, mert ezeknél sokkal nagyobb szerkezeti nehézségekkel állunk szemben. A központi fűtőberendezésekhez használatos kazánok, különösen tagos öntöttvas-15 kazánok túlnyomólag koksztüzelésre vannak berendezve és szokásos alakjukban nem alkalmasak a rosszabb minőségű gázdús szenekkel, különösen a hazai barnaszenekkel való tüzeléshez. Ezért, midőn a 20 viszonyok kényszerítő hatása alatt a roszszabb minőségű szenekkel való tüzelésre kellett áttérni, az eddigi ily kazánok mélyreható szerkezeti átalakításokra szorultak. Nevezetesen felismerték azt, hogy 25 míg az illó részeket a barnaszénnél sokkal kisebb mennyiségben tartalmazó szénfajtáknak és koksznak elégetése már a tűztérben oly kedvező volt, hogy a víztereket (vagyis a felhevítendő vizet kering-10 tető tereket) tartalmazó öntöttvas kazántagoknak a tűzteret körülvevő vasfelületei a tűztér sugárzó hőjét közvetlenül és aránylag jó hatásfokkal használhatták fel, addig a nagytömegű gázfejlődéssel járó 35 barnaszén elégetésénél szükségessé válik, hogy a felszabaduló gázok, tökéletes kiégésük előtt, ne hűlhessenek az elégetésükhöz szükséges hőmérséklet alá, tehát elégésük előtt ne érintkezzenek hideg ka-40 zánfelületekkel és hogy a tűztérnek a gázok elégetéséhez szükséges magas hőmérséklete ne csökkenjen. E felvétel betartására javasolták már hőtartó oldalfalaknak, pl. samottbéléseknek a kazántagok belső felületei és a tűztér közé való iktatását. 45 Felismerték továbbá; hogy a hirtelen gázfejlődés elkerülésére a gázdús tüzelőanyagot fokozatosan felhevített állapotban és egyenletes, aránylag vékony rétegben kell a tüzelőtérbe szállítani, vagyis nem 50 szabad kisebb-nagyobb mennyiségű hideg tüzelőanyagot egy adagban a parázsra adagolni. Ezért a gázdús szenek fokozatos, kigázosítását lehetővé tevő vándorrosíelyoknak és lépcsőrostélyoknak a tagos öntött- 55 vaskazánokban való alkalmazását is javasolták. E javasolt változtatások, noha eléggé gyökeresek és hatásosak voltak, a gyakorlati követelményeket nem tudták minden te- 60 kintetben kielégíteni. A találmány ama felismerésen alapszik, hogy e változtatásokon kívül mindenekelőtt a füstgázok jobb hatásfokú kihasználására is törekednünk kell, amit maguknak a kazántagoknak 65 szerkezeti átalakításával és a kazánnak ezzel kapcsolatos, alább leírandó további kiegészítésével érünk el. A találmány szerint mindenekelőtt a magában véve ismeretes bordákkal fel- 70 szerelt kazántagoknak sajátos keresztmetszetű alakítást adunk. A találmány könvnyebb megértése kedvéért az alábbiakban mindenekelőtt az eddigi öntöttvas kazántagok két jellegzetes alakját írjuk le, még 75 pedig a rajz 1. és 2. ábrái kapcsán, melyek azokat vázlatos vízszintes keresztmetszetben szemléltetik. Az 1. ábrán két egymáshoz csatlakozó tag látható, melyek mindegyikének (1) 80