109237. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló váltakozó áramú körök megszakítására

— 2 — viteli példája, oly olajkapcsolót mutat, melynek edényében (18) gyűrűalakú tér van. Ebben /gyűrűalakú olajdugattyú képződik, (15) és (16) kapcsolórudak, me-5 lyek szétváláskor fényívet húznak, mi­nek folytán (17) gázbuborék keletkezik. A gázbuborékot az áram nullaértékének pillanatában ábrázoltuk, amely pillanat­ban az ívfényárammal létrehozott és az 10 olajdugattyú folytán rezonanciához ha­sonlóvá tett rezgése oly nagy negatív amplitúdót ért el, hogy olajrétegek nyo­mulnak a gázbuborék és a kapcsolócsú­esoik közé, mely olaj a kapcsolócsúcsok 15 közötti teret az áram nullaértékénél visszatérő feszültség ellen átütésbiztossá teszi. Az ívfény ekkor kioltva marad. A 2. ábra a találmány szerint kiképzett nyomólég kapcsolónak kiviteli alakja. 20 A (19) hengeres tokban a (21) és (22) rugók a (20) dugattyiit középhelyzetben tartják. A (20) dugattyú két részre osztja a (19) hengert. A baloldali részben egy fuvókaszerű nyílás (23) van, melyet a 25 kapcsoló •bekapcsolt állásában a (24) kap­esolórúd zár el. A (24) kapcsolórúdhoz az egyik áramhozzávezetést (25) kötöttük. A másik áramhoKzávezetés (26) a helyben­maradó (27) kapcsolóelemhez kötött és a 35 jobboldali hengertérben van. A (27) kap­csolóelem a (28) átvezető szigetelőn van. A helyben maradó (27) kapcsolóelem érintkezik a (29) kapcsolórúddal. Ez a kapesolórúd a (30) rugóval fölfelé eltolt 30 (31) dugattyún van, mely a (32) henger­ben mozog. Az áramkört a nyomórég­kapcsoló fémháza zárja. Kikapcsolásnál a (20) dugattyútól jobbra és balra levő hengereket az el-40 ágazó (33) csővezetéken keresztül nyomó­léggel tötljük, úgy hogy a (20) dugattyú mindkét oldalán azonos nyomás uralko­dik. A nyomólég a jobboldali hengertér­ben a (31) dugattyút a (32) hengerben a 45 (30) rugó ellenében lefelé nyomja. így a (29) kapcsolórűd a helybenmaradó (27) kapcsolóelem és (29) kapesolórúd között fényívet húz. A fényívvel létrehozott két­szeres váltakozóáramú frekvenciájú nyo-50 másingadozások befolyása alatt a jobb­oldali hengertér köbtartalma váltakozva növekszik, majd csökken, minek folytán a (20) dugattyú rezgésbe jön és a balol­dali hengertérben már meglevő nyomást 55 a dugattyúval kompresszió esetén növeli. Ha a rendszer saját rezgésszámát úgy vá­lasztjuk meg, hogy as hozzávetőlegesen megfeleljen a váltakozóáramii frekven­cia kétszeresének, akkor a (20) dugattyú lengései rezonanciához hasonló hatás ( folytán megnövekednek, ami a baloldali hengertérben uralkodó nyomás jelentős emelkedéséhez vezet. Emellett a nyomás­növekedés maximuma időben közelesik az áram nullaértékéhez. Ha a (24) kapcsoló- f rudat a (23) fúvóka alakú kapcsolóelem­ből kihúzzuk, akkor az áram következő nullaértékénél a töltéshordozók a fényív­térből különösen magasnyomással fúvód­nak ki ' A találmányszerinti nyomólégkapcsoló­nál tehát a kapcsoló töltésére való nyomó­légnek sokkal kisebb nyomásúnak kell lennie, mint amilyen nyomás szükséges a normálisan használt nyomólégkapcsolók- r , nál. Ugyanis a lengő dugattyú a nyomást a megszakításra egyedül alkalmas pilla natban, vagyis az ára nullaértékének pil­lanatában megfelelő értékig növeli és ezzel az ionizációt megszűntető hatás erre 5 az időre koncentrálódik. A találmány expanziós kapcsolónál is alkalmazható, melynél részben kapcsoló­folyadékkal telt kapcsolókamrában a ki­kapcsoláskor keletkező fényív a folyadék- 8 ból gőzt fejleszt, mely gőz expanzió és kondenzáció révén a fényívet oltja. A ta­lálmány szerint a kapcsolókamra terét ru­galmas falak határolják, mely rugalmas falak a fényív létrehozta nyomásingado- 9 zások folytán rezonanciához hasonló rez­gést végeznek és meghatározott amplitúdó elérésekor az áram nullaértékének idő­pontjához közeleső időpontban a gőzt ki­áramoltató nyílásokat nyitnak. 9 A 3. ábra szerinti expanziós kapcsoló­nál a kapcsolókamra pl. több egymásfölött rétegesen elhelyezett dobozalakú (34) kam­rából áll, melyek középső nyílásain a fe­néken és fedélen át a (35) kapesolórúd a l helybenmaradó (36) kapcsolóelemhez ve­zet. Ha a (34) kamrák fémből készültek, akkor azokat egymástól (37) szigetelő­lemezekkel szigeteljük és a (36) helyben maradó kapcsolóelemre (38) szigetelőle- i mez közbeiktatásával helyezzük. A szer­kezetet egyidejűleg (39) és (40) szigetelők is alátámasztják. A (34) kamrákban ru­galmas anyagból, például gumiból (41) gyűrűk vannak, melyet a kapcsolófolya- i dákkal töltött (42) belső teret kifelé ru­galmasan lezárják. A (42) tér belső hen­geres falaiban a (43) nyílások vannak, melyeket a kapcsoló bekapcsolt állapotá­ban a (36) kapesolórúd zár le. l: Ha kikapcsolásnál a (35) kapcsolórudat kihúzzuk, akkor a kamrákkal körülzárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom