109236. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés

nyösen rézből való külső hengeres (35) kö­penybői es ugyancsak előnyösen rézből való belső hengeres vezetőből áll, amelye­ket a szigetelő anyagból való (37) közbizto-5 sító alkatelemek egymáshoz képest köz­pontos helyzetben tartanak. Ezek a köz­biztosító alkatelemek oly dielektromos anyagból készülnek, amelynek kicsiny veszteségi szöge és kicsiny dielektromos 10 állandója van, úgyhogy a vezetők között a levezetés a lehetséges legkisebb. Bizo­nyos esetekben, ha az első módosító foko­zat több csoportját távolfekvő második módosító fokozattal kívánjuk összekötni, 15 előnyös a 4. ábrában feltüntetett sokveze­tékes (79) kábel elrendezése. Ez a kábel (78) ólomköpenyben elhelyezett több ko­axiális vezeték csoportjából áll. Az egyes koaxiális vezetékeknek ugyanolyan kikép-20 zése van, mint az 1. ábrában feltüntetett (20) vezetéknek. Mindenik vezetékpár kö­zépső vezetője csőalakú vagy tömör lehet. A középső vezeték mentén adott távolsá­gokban porcellánból, kemény gumiból, 25 üvegből vagy más ilyen anyagból készült (77) szigetelő közbiztosító alkatelemek van­nak. Ilyen több vezetékes kábel ismeretes. Koaxiális vezetőkből álló vonalvezeték­nek, amint azt már az előzőkben említet-30 tük számos olyan jellemző tulajdonsága van, amelyek a találmány szerint előnyö­sen hasznosíthatók. Koaxiális vezetékű vonalvezeték gyengítése és frekvenciája között fennálló viszonyt nagy frekveneiák-35 nál megközelítőleg a következő egyenlet adja meg: R .TÓ , G . flT a- 2 1 I- 2-V C •••1 -ahol (R, G, C) és (L) a hosszegységenkénti ellenállás, párhuzamos kapcsolású konduk-40 tancia, kapacitás és induktancia. Az (R, C) és (L) tényezőket megközelítőleg a követ­kező egyenletekkel fejezhetjük ki, ha fel­vesszük, hogy (G) értéke zérus: R=k,yr.[A+4-] 2. 45 L = ki. logs 3. C = . c 4. logsT ­ahol (b) a belső vezető külső átmérője, (c) a külső vezető belső átmérője, (f) a frekven­cia, számítás céljából tegyük fel, hogy ez a frekvencia az átvivendő sáv legnagyobb 50 frekvenciája, (ko, ki) és ks) állandó szám­értékek. A gyengítés tehát az átmérők és a frekvenciák értékével a következőképen fejezhetők ki: o. 55 logs b vagy pedig, minthogy (c) és (b) viszonya előnyösen állandó a = k4 .c.j/f 6. Más szóval a vonalvezeték hosszegységen­kénti gyengítése arányos a frekvencia 60 négyzetgyökével és a vezetők átmérőjével. Az előzőkben megadott frekvenciák terje­delmében a vezető mérete csökkenthető ott, ahol szükséges anélkül, hogy a gyengítés arányos változáson kívül más hatás követ- 65 kezne be. » Koaxiális vezetékek egy másik jellegze­tes tulajdonsága is előnyösen hasznosít­ható. Ilyen vonalvezeték jellegzetes impe­danciáját megközelítőleg a 70 z=l/í kifejezés adja meg. (L) és (C), amint EZ & 3. és 4. egyenletből kitűnik, csupán a külső és belső vezetők átmérői között fennálló viszony függvénye. A jellegzetes impe- 75 dancia kifejezése a ks Z: logs egyenletre egyszerűsíthető, amely csakis az átmérők viszonyanak függvénye. Az előzőkben megadott egyenletek részlete- 80 sebb ós pontosabb levezetését itt mellőzhe­tőnek véljük. Az említett szabadalmi leírás szerint a szóbanforgó jellegezetes tulajdon­ság folytán koaxiális vezetékű vonal veze­ték átmérőjének mérete változtatható anél- 85 kül, hogy visszaverődési jelenségek lépné­nek fel. Ennek azonban az a feltétele, hogy a beiső és külső átmérők viszonya megma­radjon. A 2. ábra oly megnövelt terjedelmű be- 90 rendezés vázlatrajza, amely távolfekvő vá­rosi központok és közbenső elosztó pontok összeköttetésére alkalmas. A rajzon egy­más mögé kapcsolt különböző átmérőjű koaxiális vezetékpárokat tüntettünk fel, 95 úgyhogy az átvivő készülékek között a kívánt fokú gyengítést érjük el és egyide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom