109229. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses csőalakú izzólámpa

Meg-jelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI M|gp| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109229. SZÁM. — VII/h. OSZTÁLY. Gáztöltéses csőalakú izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Űjpest. A bejelentés napja 1932. évi november hó 24-ike. , A találmány gáztöltéses villamos izzólámpa, amelynek csőalakú üvegburája van, «Csőalakú»-n olyan burát értünk, amelynek hossza nagyobb, mint az átmérője. 5 Emellett a cső keresztmetszetének nem kell a bura egész hosszában egyenlőnek lennie, hanem az helyetnkiínt kiszélesedhet vagy összeszűkülhet, sőt kúpos alakú csövet is használhatunk. 10 Az ismeretes csőalakú izzólámpákat többek között vetítési célokra is használják, imikor is a fényáram túlnyomó része a cső hossztengelyére merőlegesen lép ki a lámpából. Az eddig használt ilyen vetítőlám-15 páknak azonban van egy hátrányos tulajdonságuk, amely azok használatát nagy mértékben zavarja és pedig az, hogy a bura csőálakja következtében a lámpa izzóteste köizel van a bura üvegfalához és 20 ennek az izzó spirálishoz legközelebb eső részeit az izzótestről elpárolgó wolfram aránylag gyorsan megfeketíti. Minthogy a spirális kibocsátotta fény legnagyobb része ezeken a részeken halad át az üvegen, 25 ez a feketedés a hasznos fény gyors csökkenését okozza. Kísérleteink azt mutatták, hogy a bura feketedése más módon megy végbe, ha a csőalakú izzólámpát a találmány értelmé-30 ben két légköri nyomásnál magasabb nyomású gázzal töltjük. Ez esetben az izzószálról elpárolgott fém, pl. wolfram, a csőalakú burának main a spirálishoz legközelebb eső részeire rakodik le, hanem azt a 35 lámpában keringő gáz a bura messzebb fekvő részeire viszi, ahol azután lerakodik. Ennek következtében a burának oly részei feketednek meg, amelyeken keresztül a fényáramnak sokkal csekélyebb része ha-40 lad át. A fényáramnak az üzem közben megfeketedő burafái általi ahszorbcióját különösen csökkenthetjük, ha a bura hosszát átmérőjéhez képest nagyra, pl. a csőátmérő többszörösére választjuk, mert ekkor az 45 izzószál elpárolgó férne a burafalra az izzótesttől nagyobb távolságban és nagyobb felületre eloszolva rakódik le és ennek folytán egyrészt a feketedés lesz kisebb mértékű, másrészt a bura olyan részei feke- 50' tednek, melyek fényelnyelése a lámpa fényhatásfokát kisebb mértékben csökkenti. A találmány szerinti nagy töltőgáznj'omás alkalmazása teljesen veszélytelen, ha a bura méreteit és anyagát megfelelően 55 választjuk meg. Tapasztalataink szerint, ha a bura hossza a buraátmérőnek legalább 3.5-szöröse, a találmánnyal célzott műszaki hatás (a lámpa fénygazdaságosságának (növelése) már nagy mértékben jelentkezik, 60 de még jobb, ha a bura hossza a buraátmérő hatszorosát teszi vagy még nagyobb. Az üveganyagnak jól (lassan és egyenletesen) hűtöttnek kell lennie és célszerűen magas hőmérsékleten olvadó, el- 65 lenállóképes üvegfajtákat vagy kvarcüveget használunk. Azt találtuk továbbá, hogy a találmány szerinti nagy töltőgáznyomások mellett már ajánlatos figyelembe venni a bura üveganyagának a töltőgáz nyomása 70 okozta mechaniikai igénybevételét is és ezért célszerűnek mutatkozott a bura méreteit és üveganyagát oly módon összhangba hozni egymássál, hogy az üveg szakítószilárdságának és a bura legkisebb 75 falvastagságának szorzata több, mint háromszorosa legyen a töltőnyomás és a bura legnagyobb kerülete szorzatának. Ha a töltőnyomás aránylag nagy, pl. 6 atm. körüli, akkor a burát célszerűen védő- 80