109207. lajstromszámú szabadalom • Faltöltésnélküli nagy vákuumú katódcső, valamint eljárás annak üzeméhez
31es Jelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109207. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Faltöltésnélküli nagy vákuumú katódcső, valamint eljárás annak üzeméhez. Fernseh A. G. cég1 Berlin-Zelilendorf. A bejelentés napja 1933. évi február hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi február hó 23-ika. Míg gáztöltésű katódcsöveknél a hátrányos faltöltéseket az ionok továbbítása révén elkerüljük, addig a magyvákuumú katódcsöveknél ezeknek a kiküszöbölé-5 sére külön intézkedéseket kell létesíteni. E célból eddig úgy jártak el, hogy a csövek falát fémből készítették. Természetesen a csőfalak fémbevonattal, pl. belső tükröző felülettel is elláthatók. Sajnos 10 azonban ez a módszer általában csak olyan csőrészeknél jöhet számba, amelyek már mezőmentes teret zárnak körül, vagyis az elektrónoknak a gyorsító potencionált már be kellett futniok, midőn 15 ebbe a mezőmentes, fémvezetővel körülzárt térbe lépnek. Különösen olyan esetekben nem volna alkalmas ez a módszer, midőn magát a világító ernyőt kell a gyorsító potenciálokra feltölteni, mint-20 hogy a gyorsító mezőt a fémfal eltorzítja. Ezeknek a nehézségeknek a megszüntetésére már indítványozták a csövek üvegfala mentén több elektróda alkalmazását, melyek mindegyikét egy bizonyos poten-25 eiálra töltik fel. Azonban ennek a módszernek is megvannak a hátrányai, mert egyrészt a potenciál a fal mentén csak ugrásszerűen változik és így szintén a mező eltorzulását okozhatja, másrészt pe-30 dig a gyakorlati kivitel viszonylag bonyolult és drága. A legkedvezőbb mezőelosztást abban az esetben, ha anódellenzővel és a világítóernyővel mint a gyorsító potenciálra fel-35 töltött anóddal dolgozunk, akkor érnők el, ha a potenciálfelületek olyan gömbfelületek volnának, melyeknek középpontja a vezérelemek közelében, vagy még inkább az első anód-ellenző nyílásában volna. 40 Ennek elérésére és a hátrányos faltölté-45 50 sek kiküszöbölésére a találmány értelmében az üvegfalon folytonos potenciálesést létesítünk, még pedig oly módon, hogy a potenciálfelületek egészen az üvegfalig torzulás nélkül, a természetes mezőelosztás szerint alakulhatnak ki. A találmányi gondolatot olyan nagyvákuumu katódcsöveknél is alkalmazhatjuk, melyeknek világítóernyője nincs a gyorsító potenciálra feltöltve, hanem amelyek a szokásos, gyorsító potenciálra feltöltött anóddal, valamint ez utóbbi és a világítóernyő közötti mezőmentes térrel működnek; itt azonban természetesen az anód és a termelőlemezek, illetve fűtőszálak közötti, 55 elektromos mezőt tartalmazó térben kell a találmány szerinti folytonos potenciálesést alkalmaznunk. A csatolt rajz a találmány példaképpeni megoldási alakjait tünteti fel. A találmányi gondolatot például úgy valósíthatjuk meg, hogy az 1. ábrán látható nagyvákuumu katódcső üvegedényét belül viszonylag nagy ellenállású három réteggel vonjuk be és ennek a rétegnek 1., 65 2. végeit feszültségforrás sarkaival kapcsoljuk, miáltal a rétegen ohmikus feszültségesés keletkezik. Ha a réteg végein a feszültséget alkalmas módon választjuk meg és adott esetben az üvegfal mentén 70 elhelyezett réteg vastagságát (vezetőképességét) kellően változtatjuk, akkor ezt az ohmikus feszültségesést bármely potencionáleloszlásnak megfelelővé tehetjük. A vezetőréteg feszültségforrásául 75 pl. magát a gyorsító feszültséget választhatjuk és a réteg végeit a katóddal és a világítóernyővel köthetjük össze. Azonban természetesen a rétegek végeit a csövek valamely más alkalmas elektródjával 80 60
