109203. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ibolyántúli sugárzások alkalmazására

31es Jelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 109203. SZÁM. — VlI/h. OSZTÁLY. Berendezés ibolyántúli sugárzások alkalmazására. Claude-Lumiére Société Anonyme pour les Applications des Gaz rares k la Lumiere Procédés Georg-es Claude cég" Páris. A bejelentés napja 1932. évi december hó 7-ike. Franciaországi elsőbbsége 1931. évi december hó 26-ika. A találmány nagy frekvenciával gerjesz­tett gázok, gőzök vagy gázok és gőzök, ke­veréke által kibocsátott ibolyántúli suga­rak felhasználására való lámpákra vonat-5 kőzik. E sugarak felhasználásának a technikája egy különleges feltételt szükségei. A su­gárzási forrást ugyanis ,a besugárzandó részhez a lehető legközelebb kell hozni; 10 tudvalevő, hogy az ibolyántúli sugárzáso­kat, főleg a rövid hullámhosszúakat a le­vegő igen nagy mértékben elnyeli. El kell tehát kerülni a levegőnek a sugárzási for­rás és a besugárzandó körzet közé való 15 közbehelyeződését, minthogy a teljesít­mény kevésbbé függ a távolság négyzeté­vel fordítottan arányos megvilágítás tör­vényétől, mint a sugárzásoknak a közbe­helyezett levegőréteg által való elnyeleté-20 sétől. Az orvosi gyakorlatban, pl. rövid hul­lámhosszak alkalmazását szükséglő bizo­nyos helyi alkalmazásokhoz megfelel a lámpát a besugárzandó részre helyezni. 25 Mivel a jelenlegi lámpák erősen fűtenek, ennélfogva a lámpát hidegvíz cirkuláció­val kell körülvenni, amely a sugárzásokat elnyeli, csökkenti a teljesítményt és bo­nyolulttá teszi a készüléket. 30 A találmány szerinti lámpánál a nagy frekvenciájú gerjesztő rendszer, mely a gázt vagy a gázokat vagy a gázok és gő­zök keverékét tartalmazó edényen kívül vagy belül lehet, a besugárzásra használt 35 faltól elegendő távolságban van elhelyezve ahhoz, hogy ez a fal az elektromágneses me­zőn kívül legyen. Ez a fal tehát a nagy­frekvenciájú mező hatása alól ki van vonva, amely mező — mint ismeretes — a szigetelésekben jelentékeny felmelegedést 40 idéz elő. Egyidejűleg ez a fal kevésbbé van alávetve a lámpa többi része vezetőképes­sége révén való hőátviteleknek. E kettős ok miatt a besugárzásra való fal elegendő alacsony hőmérsékleten ma- 45 rad ahhoz, hogy azt közvetlenül rátehessük a kezelendő helyre anélkül, hogy hűtőbe­rendezésre lenne szükségünk. A besugárzásra való falat — aszerint mire kívánjuk a lámpát alkalmazni — bár- 50 mely olymódon megválasztott természetű és vastagságú anyagból készíthetjük, hogy — a kívánt alkalmazás számára — a lát­ható spektrumnak vagy az ibolyántúli spektrumnak csak hasznos zónáját bo- 55 csássa keresztül. E fal tetszőleges alakú le­het, hogy felvehesse annak a környezetnek az alakját, ahol azt alkalmazni kell. Ily­módon lehetséges a lámpának ezt a falát magát a mélyedésekbe bevezetni vagy 60 pedig közvetlenül a szövetekre alkalmazni. A rajz a találmány szerinti berendezés két példaképem kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábrán feltüntetett kivitelnél a kb. 14 cm. hosszú és 3 cm. átmérőjű, pirex 65 üvegből készült (T) cső az egyik (itt a jobb­oldali) végén zárt; erről az oldalról a cső felére, kívül az aszbeszt szigetelésű, pl. 2 m/m. átmérőjű és szigetelés nélkül 0.5 m/m. vastag (C) vöröshuzal van szoros menetek- 70 ben feltekercselve. A cső másik végére a (P) kvarclemez van erősítve, pl. ragasztva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom