109186. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda
Megjelent 1934. évi április lio 3-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109186. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. Közvetett fűtésű katóda. Allgemeine Elektricitats Gesellschaft cég1 Berlin. A bejelentés napja 1933. évi március hó 10-ike. Közvetett fűtésű katóda használata különböző kisütőcsöveknél igein általános. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája ilyen katódák két ismert megoldását szem-5 lélteti. Az elektronemittáló (1) réteget a (2) vezetőalzat hordja, melyet viszont a nem vezeítő anyagból való (3) test tart. Utóbbiba a (4) fűtőhuzaíl van ágyazva. A két katóda csupán a fűtőszál 10 elrendezésében, hosszában és vastagságában különbözik egymástól. Az 1. ábrán az aránylag vastag fűtőhuzal a (3) szigetelőtest két furatában halad ide-oda. A 2. ábrán a hosszú vékony (4) huzalt spirális-15 álakban előformáltuk és azután a szigetelőtest négy furatába húztuk be. Ez a foganatosítási alak különösen nagyobb feszültségű fűtőáramforrásokhoz, pl. a világító hálózatra való kapcsolásra alkalmas. A 3. 20 ábra további példakénti foganatosítási alakot mutat, melynél a spirálisalakra előformált (4) fűtőhuzal a nem vezető anyagból való (3) pálcára van csévélve és azt kívül a nem vezető anyagból való (5) réteg 25 veszi körül, mely az emittáló (1) réteget tartó (2) katódafelületet hordja. Az ilyen és hasonló közvetett fűtésű katódák használatát az a zavaró tulajdonságuk korlátozza, hogy felfűtési idejük a 30 nagy hőfelvétel folytán hosszú. A találmány a hőfelvételt és ezzel a felfűtési időt megrövidíti és egyidejűleg a katóda gyorsabb és jobb kigázosodását teszi lehetővé. A találmány szerinti katóda szi-35 getelőtestében, utóbbi alakja szerint, egy vagy több furat van, melyek nem az izzószál felvételére valók, hanem arra, hogy a szigetelőtestek tömegét csökkentsék és egyidejűleg az evakuálásnál felszabaduló gá-40 zoknak eltávozását tegyék lehetővé. Ezeknek a furatoknak azokon a helyeken, ahol ezt a rendelkezésre álló tér megengedi, nagy belső átmérőjük lehet, ahol az egyes vezetőszervek közötti távolság kicsiny, belső átmérőjük megfelelően kisebb. A szigetelő- 45. test furatának száma Oly nagy is lehet, hogy a szigetelőtest úgyszólván csupán kellő szilárdságú vázat alkot, mely a fűtőszálat felvenni és a szál meneteit egymástól és a katódafelülettől elszigetelni képes. A 50 4—6. ábrák a találmány szerint előállított katódákat mutatnak, melyek egyebekben az 1—3. ábrákon szemléltetett katódáknak felelnek meg. Minél nagyobb a furatok belső átmérője 55. és minél nagyobb azok száma, annál gyorsabban lehet a katódát az evakuálásnál gáztalanítani. Ezzel azonban a gáztalanításnál betartandó hőmérsékletet, továbbá a szigetelőmasszának és a maradékgázok- 60 nak a fűtőszálra gyakorolt káros befolyását is csökkenthetjük. Tudvalevőleg a katódákat kigázosításuknál átmenetileg lényegesen magasabb hőmérsékletekre kell hevíteni, mint amilyent később a katódák 65 használatánál alkalmazunk. Minél magasabb hőmérsékleteket alkalmazunk a kigázosításnál, annál gyorsabb a kigázosítás, annál hevesebb azonban a fűtőszál, szigetelőmassza és a maradékgázok közötti ve- 70 gyi reakció is. A vegyi roncsölások vastag fűtőszálaknak természetesen kevésbé ártanak, mint vékonyaknak. A 2. és 3. ábrák szerinti katódákat tehát nem szabad oly an magasra fűteni, mint az 1. ábra szerinti 75 katódákat, minthogy a szálon lévő nagy fűtőfeszültség elektrolízisre és ívfényképzésre is adhat alkalmat. Ez kellemetlenül hosszú kigázosítási időkhöz vezet. Egészen eltérően viselkednek ezzel szemben a ta- 80
