109183. lajstromszámú szabadalom • Závárzat önműködő lőfegyverekhez

és azokat nem is írjuk le, mert nem tar­toznak szorosan a találmányhoz. A szemléltetett példaként! fogianatosí­tási alaknál az (1) záróiénak, mely a (3) 5 töltényt befogadó (2) robbanókamrát zárja el, az 5.—7. ábrákon szemléltetett alakja van. Elülső (10) felülete sík és a fegyver mértani tengelyére merőleges. E felüle­ten a (13) fog van, mely a fegyver mér-10 tani tengelyéhez haránt irányban csúszhat és melyet rugó szorít a zároló (14) nyúlvá­nyára. A (13) fog a (3) töltényhüvelyekkel működik együtt és azokat a zárolónak a működés közben végzett minden mozgá-15 sánál kinyúló helyzetben a zároló (10) felületével érintkezésben tartja, úgy, hogy a töltényhüvelynek a csővel és a tár üre­gével, melyből minden egyes töltényt a csőbe való bevezetés előtt kiveszünk és 20 melybe az üres hüvelyeket visszavezet­jük, koaxiálisak maradnak. Ha abban a pillanatban, amikor a haránt irányban eltolt zároló a töltényt a tárból kiveszi, a (13) fogat a zároló orra 25 felé eltolják, akkor a fog a töltényt azon­nal megragadja. A hátrálás végén tehát a töltény már a csőben van és amikor a zároló a robbanókamra elzárására elmoz­dul, a (13) fog a töltényt nem engedi el. 30 A zárolónak a cső nyitásánál történő, megfordított irányú csúszó harántmoz­gása és a zároló hátrálása közben a fog az üres hüvelyt mindig fogvatartja és magával ragadja. A töltény tehát a zároló 35 mozgása közben a zároló fejét képező (14) nyúlvány elülső felületével mindig érint­kezésben marad. A (14) nyúlvány két oldalán két ki­nyúló (14a) vállrész van, melyek a (4) 40 térben elrendezett (41) vezetékekre feksze­nek. A fegyver működése alatt a zároló és .a visszafutó csap csúszkája a (4) tér­ben mozog. Ez az elrendezés a zárolót a fegyver hossza irányában végzett előre-45 és hátramozgása alatt abban a helyzet­ben rögzíti, amelybe a zárolóhelyzetbez képest haránt irányban elmozdult. Ami­kor a zároló a záróhelyzetben van, feje a (41) vezetékek elülső felületével és a fegj'-50 verrel szilárdan összekötött (41a) haránt­sín elülső felületével érintkezésben ma­rad. A zároló hátsó felületének nincsenek említésreméltó részletei. Alsó részének kö-55 zepén a lejtős (15a) kimetszése van, mely az elülső felület felé lejt. A (15) kimet­szést két (15b) lebeny határolja (9. és 10. ábra), melyek belső felületeinek két (15c) csúszópályája van. A lebenyek alsó felü­letei szintén lejtősek. (15d) bevágásaik- 6( nak belső felületei vízszintesek, míg kö­zépső felületeik lejtősek, az elülsők pedig függőlegesek. Az ily módon kiképezett be­vágások arra valók, hogy a zárolót moz­gató szervek a záróiéval szemben való 6í kismértékű eltolódását tegyék lehetővé, amire alább még visszatérünk. Az (1) zárolónak a (4) térben való moz­gásait az (5) csuszka vezérli, mely a visz­szafutó dugattyú (6) rúdjával kapcsola- 7( tos. A visszafutó dugattyút ismert módon a csőben keletkező robbanó gázok működ­tetik. Az (5) csúszkának felső végén, mely a zároló alsó felületéhez képest lejtő, a középső (51a) vezeték van (8. ábra), 7* mely a zárószerv (15a) kivágásával el­osúsztathatóan kapcsolódik. További két oldalsó (51c) vezeték a zároló (15c) csú­szópályáiba fekszik; két (51b) vállrész, melyekben a zároló (15d) kivágásainak 8C megfelelő (51d) kivágások vannak, úgy van elrendezve, hogy a (15d) kivágások az (51d) kivágások elülső részével egy irányban vannak, amikor a zároló haránt­irányú mozgását, mely azt a záró hely- 8E zetbe viszi, teljesen befejezte. Ennek foly­tán az (5) csúszka az említett kivágások sík felületein még egy kis járulékos víz­szintes csúszó mozgást végezhet. E végső elmozdulás folytán a csuszka felső és 9C elülső részén lévő (52) nyúlvány a (12) ütőszegre ütést mér és azt a töltény gyu­tacsára lökje, miáltal a töltény felrobban. A (12) ütőszeget a zárolón tengelyirány­ban áthaladó furat fogadja be és rugó 9c tartja hátulsó helyzetében, míg legszélső elülső helyzetét az említett furatban lévő vállrész, hátsó véghelyzetét pedig harán­ték határolja. Az (5) csuszkának továbbá az (50) váll- it részei vannak, melyek úgy ütköznek a zároló elülső felületének alsó részéhez, hogy a zárolót visszalökik és az a hátráló csuszkával együtt mozog. A töltényeket a (43) nyílásokon keresz- ic tül helyezzük a fegyverbe. A töltőszervek e nyílásokba nyúlnak. A zároló a tölté­nyeket a töltőszervekből átveszi és az üres hüvelyeket azokba ismét vissza­hozza. u Az (5) csuszkára ható (7) rugó arra való, hogy valamennyi részt előrenyomja, miután az említett csuszka a robbanó gázok befolyása alatt hátráló mozgását elvégezte. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom