109178. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas lemez műselyemfonóedényekhez

Megjelent 1934. évi április lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109178. SZÁM. — IVh/1 (XIVa/1.) OSZTÁLY. Rugalmas lemez műselyemfonóedényekhez. Magyar Iluggyaiitaárugyár R. T. cég- Budapest. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 9-ike. Ismeretes, hogy műselyemlepénynek centrifugális röpítőedényekből való sér­tetlen kiemelésére és további kezelésére rugalmas anyagból készült úgynevezett 5 „lepényfeszítő" lemezeket használnak. Ezeket a lemezeket eddig rugalmas fém­ből, pl, vékony acéllemezekből készítet­ték, melyek savaknak, lúgoknak és álta­lában a műselyemgyártásnál használatos 10 folyadékoknak ellenálló réteggel, pl. gu­mival voltak bevonva. A fém rugalmas­sága folytán ezek a lemezek használaton kívül kitekercselődni igyekeznek, rníg használatban az igénybevételnek megfele­lő lően kerek vagy spirális alakot öltenek. 'Egyenletes rugalmasságuknál fogva a; műselyemlepényt egyenletesen feszítik, mi­által annak a röpítőedényből való sértet­len kiemelését biztosítják. A fémbetétes 20 lemezeknek megvolt azonban az az elke­rülhetetlen hátránya, hogy a külső sav­ós lúgálló réteg megsérülése esetén a le­mez vázáit alkotó fémet a savak megtá-1 madták ós így a lemez időelőtt tönkrement 25 ás a képződő fémsók a műselymet szeny­nyezték. Ezért rendkívül gondot kellett arra fordítani, hogy sérült lemezek azon­nal kivonassanak az üzemből. A találmány már most olyan lemez, 30 amelynél a fémváz alkalmazását kiküszö­böljük ós ennek ellenére a felhasználásnál szükséges rugalmassággal és feszítő ha­tással rendelkező oly lemezt kapunk, mely a külső bevonat megsérülése esetén sem 35 okozhatja a rajta kezelt műselyem káros' szennyeződését. A találmány szerint fémlemez alkalma­zása helyett természetes gyantát vagy mű­gyantát tartalmazó anyagból, pl. mű-40 gyantával préselt faforgácsból (Press­pan), bakelizált szövetből, vagy hasonló rugalmas műmasszákból készült lemezt burkolunk sav- és lúgálló réteggel, pl. gu­mival. Minthogy a nevezett anyagok sa­vak és lúgok hatása alatt sem képeznek 45 a műselyjmet károsan szennyező terméke­ket, a találmány szerint lepényfesizítő le­mezek a külső védő burok sérülése esetéül sem okozhatják a műselyem káros elválto­zását. Sőt tekintettel arra, hogy a neve- 50 zett anyagok a műselyemiparban haszná­latos vegyszerek hatása alatt csak kis mértékben változnak el a külső, pl gumi­ból való burok sérülése esetén is, egyideig tovább használhatók anélkül, hogy a raj- 55 tuk kezelt műselyem kárt szenvedne. A külső sav- és lúgálló bevonat célszerű puha vagy félkemény gumiból készült. Hogy a lemez a szükséges feszítést a ki­emelendő műselyemlepényre kifejthesse, 60 a betét rugalmasságának megfelelő vas­tagságú lemezt kell választanunk. Bake­lizált préselt forgács esetén legcélszerűbb­nek 0.4—0.8 mm erősségű betétlemez alkal­mazása mutatkozott. 65 A találmány szerinti, pl. gumival he­vonit műgyantát tartalmazó rugalmas le­mezeket a felfeszített műselyemlepények könnyebb moshatósága végett a lemez egész, felületén lyukakkal is elláthatjuk. 70 Szükséghez képest a lemezek merevitését úgy érjük el, hogy a pl. gumival bevont lemezt helyenként vastagítjuk, vagy pe­dig a vastagítást helyenként különböző vastagságú gumibevonat alkalmazásával 75 kapjuk. Előnyösen ezek a vastagítások a lemez kerületén futnak végig. A találmány szerinti lemezek méretei-­nek megfelelő megválasztása esetén rö­pítőedények kicserélhető betétköpenyei- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom