109167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, elektromos ellenállás hegesztésére

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jBEBffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109167. SZÁM. — XVl/d. OSZTÁLY. Eljárás fémek elektromos ellenálláshegesztésére. Róna Tilbor mérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi február hó 4-ike. A találmány eddig elektromosan nem hegeszthető nehéz és elsősorban könnyű­fémek ellenálláshegesztésére való eljárás. Számos kísérlet történt, hogy könnyű 5 fémeket, mint alumíniumot elletnálláshe­gesztéssel lehessen egyesíteni. Az eddigi próbálkozások főleg a hegesztőgép belső' szerkezetének megváltoztatására törekedtek. A találmány oly eljárás, mély a kitűzött 10 oélt tökéletesen megoldja, mert a hegesz­tendő felületeket borító oxidréteget a he­gesztés alatt azokra rávitt redukáló anya­gok eltüntetik, ezzel lehetővé teszik a felü­letek kohéziós összefüggését és amellett 15 bármily ismeretes ellenálláshegesztőgép használható. Az alumíniumon lévő vékony oxidréteg, mint ismeretes, a fémet további oxidálástól védi. A találmány célja az alu­minoiumoxidot redukálni, majd pedig a 20 redukált fémet ellenálláshegesztéssel egye­síteni. Kísérletekkel megállapítottuk, hogy erre a célra kiválóan alkalmasak a metalloidok­nak, ezek közül is elsősorban a jódnak a 35 fémsói. A metalloidok hatásának növelésére a hegesztőszerhez oly adalékokat adunk, me­lyek a vegyi folyamatot meggyorsítják. Mint említettük, redukálószerül előnyö-30 sen jódot használunk, és .pedig a fém­jódnak alkoholos oldatát. Az összehegesztendő fémeket a jódoldat­tal ecsetelés, fecskendezés vagy bemártás révén érintkezésbe hozzuk. A jód a levegő 35 hatására jódhydrogénné változik át, mely mint ismeretes, erős savként hat. A jód­hydrogén oxigént vesz fel, azaz az alumí­niumoxid oxigénjét elvonja és így szabaddá teszi ezen a helyen a tiszta alumíniumot 40 A redukáló hatást növelő adalékanya­gul, például a fémek reszelékei, vagy porfinomságú módosulatai alkalmazhatók. Igen jó eredményt kapunk, ha a jód­oldattal kezelt aluminiumtestre vas, nik­kel, réz, alumínium, magnézium reszelékét 45 szórjuk rá vagy felvisszük más módon. Legelőnyösebb alumíniumnak vagy magné­ziumnak a reszelékét használni. A talál­mány szerint továbbá a fémeknek tetszés­szerinti fémsóit is alkalmazhatjuk. 50 Eljárásunkkal tiszta alumínium, továbbá az alumínium ötvözetei is, mint silumin, duraluminium, lautál, scelor, aeron és con­struktál stb., valamint a többi lágyfém, ú. n. magnézium, elektron is hegeszthető. 55 Alkalmazható a találmány szerinti eljárás' eddig nem hegeszthető fémeknek egyrészt egymáshoz, másrészt bármily más fémhez való hegesztésére is, Ilyenek: vas, réz, nik­kel, krómnikkel stb. 60 Vörösréz hegesztésénél a fémlapok köziéi vaslemezt, vagy vastartalmú fémlemezt! he­lyezünk. Az adalékfémek a jóddal jódvegyületeket alkotnak és így, a találmány további el- 65 gondolása szerint, ilyen oldatokat haszná­lunk hegesztésre, mint pl. aluminiumjodit, magnézium jodit, vas jodit, rézjodit stb. Ponthegesztő gépéknél a hegesztőhatást különleges elektródákkal, mint pl. aludur 70 elektródával növelhetjük. A hegesztőgép az elvégzendő munkálat szerint lehet pont, tompa vagy varrat­hegesztőgép. Az elektromos ellenálláshegesztéssel ez- 75 időszerint nem egyesíthető nehéz fémek közül elsősorban a vörösrezet említjük meg. Ha vörösrezet pl. ponthegesztéssel akarunk egyesíteni, akkor arra hegesztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom