109165. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék a vétel intenzitásának, illetve terjedelmének önműködő szabályozásával

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109165. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Rádióvevőkészülék a vétel intenzitásának, ill. terjedelmének önműködő szabályozásával. Radio Corporation of America cég' New-York, mint Madison G. Nicholson Jr. east-orangei lakos jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi november hó 24-ike. E. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1931. évi november hó 25-ike. A találmány a vétel intenzitásának, ill. terjedelmének (volume) önműködő szabá­lyozása rádióvevőkészülékeknél, és külö­nösen azon zörejek kiküszöbölésére irá-5 nyúl, amelyek egyik állomásról a másik állomásra való hangolásnál jelentkeznek. A jelenleg használatos vevőkészülékek­nél általános gyakorlat az, hogy az önmű­ködő intenzitás — ill. terjedelemszabályo-10 zást a rádió — vagy nagyfrekvenciájú erősítő önműködő szabályozásával érik el. E szabályozásnak két nagy hátránya van, még pedig először az, hogy egyik állomás­ról a másikra való hangolásnál zörejek 15 lépnek fel és másodszor az, hogy a pontos behangolás igen nehéz, hacsak hangoló mérőműszert nem alkalmazunk. A találmány olyan önműködő intenzi­tásszabályozó kapcsolás, amely az egyik 20 állomásról a másikra való hangolásnál fel­lépő zörejt kiküszöböli. A találmány továbbá olyan áramkörel­rendezés, amelynél az önműködő intenzi­tásszabályozás hangoló mérőműszer alkal-25 mazása nélkül sikerrel foganatosítható. A találmány ezenkívül olyan áramkör­elrendezés, amelyben az áramkörök egyes elemei olyan kapcsolásúak, hogy bizonyos erősség alatti jeleket blokkolnak, mi mel-30 lett ez erősség-határ úgy állítható be, hogy csak olyan jelek bocsáttatnak át, amelyek elég erősek ahhoz, hogy zavaró mellékzörejektől aránylag mentesek le­gyenek. 55 A találmány értelmében mindezt — a fent jelzett hátrányok kiküszöbölése mel­lett — úgy érjük el, hogy az audio- vagy kisfrekvenciájú erősítő kilépő-energiáját (output) olyan szabályozókörrel szabá­lyozzuk, amelyet a rádió- vagy nagyfrek- 40' venciájú erősítő kilépő-enerigája mű­ködtet, A mellékelt rajzokon az 1. ábra egészen vázlatosan a jelenleg szokásos önműködő intenzitásszabályozás 45 általános áramkörelrendezését mutatja, kapcsolatosan a találmány szerinti, a kis­frekvenciájú erősítő önműködő intenzitás­szabályozására való segédáramkörrel. A 2. ábra a találmányt legegyszerűbb ki- 50 viteli alakjában ábrázolj a, a 3. ábra a 2. ábrán bemutatott kapcsolás változata, amellyel hatékonyabb szabályo­zás érhető el. A 4. ábra a találmány szerinti kapcsolás- 55 nak a szokásos kereskedelmi szuperhete­rodin-késziilókekben való alkalmazását mutatja. Az 5. ábra a találmánynak egy másik alkal­mazását mutatja, diódtípusú detektoros 60' áramkörben. Végül a 6. ábra olyan áramkörelrendezés, amely­nek segítségével kiegyenlítést érhetünk el az esetben, ha a nagyfrekvenciájú önmű­ködő intenzitásszabályozás szabályozó ha- 65 tása nem megfelelő. Mielőtt a találmány szerinti különböző áramkörelrendezéseket részleteznők, a ta­lálmány általános megértése céljából az 1. ábra szerinti vázlatot ismertetjük, ame- 70 lyet a blokkdiagramm-módszerrel rajzol­tunk meg. E készüléknél az érkező jelet a nagyfrekvenciájú (NF) erősítő fogja fel. A nagyfrekvenciáját (NF) erősítő kilépő­köre két áramkörre oszlik, amelyek közül 75-az egyik az önműködő nagyfrekvenciájú

Next

/
Oldalképek
Tartalom