109163. lajstromszámú szabadalom • Gázturbinacsoport
— 5 — bina karakterisztikája (Parson-száma) e u2 vagyis —-— nagyobb, mint 2000, célszerűen pedig 2800 és 4000 között van, ahol is s u2 a sebességek négyzetének summája, 5 (h) pedig a hóesés. A Ljungström-rendszerű, kettős rotációs radiális turbinákkal az utóbbi időkben, különösen ellennyomású turbinák esetére, igen nagy hatásfokokat értek el. (V. ö. 10 „Zeitschrift des Vereins deutscher Ingenieure" 1930 január 11-iki számát). 90%-os termodinamikai hatásfok ma már semmiesetre sem utópia, hanem a fentemlített turbináiknál kétszer akkora turbinával 15 nehézség nélkül érhető el. Sőt, még nagyobb turbinák esetén még ennél is nagyobb hatásfokot érhetünk el. Turbinaliatásfok__. ... .... ... °/0 Effektív teljesítmény ... ... kw Hőhatásfok ... ... ... ... % 40 K táblázatból látható, hogy 80% alatti turbinahatásfoknál az ily berendezés egyáltalán nem gazdaságos és| hogy a berendezés csak 90% turbinahatásfoknál váil'k gazdaságosan alkalmazhatóvá. A megfe-45 lelő, egylapátkoszorús és 1000° abs. gázhőmérsékletű gázturbina csak 6% hőhatásfokot és 1300 kw. teljesítményt ad. Valószínű, hogy már a legközelebbi időben 1000° abs. hőmérsékletet alkalmazha-60 Turbinahatásfok... ... ... % Effektív teljesítmény ... ... kw Hőhatásfok ... ... ... ... % E táblázatból látható, hogy 80% alatti 65 turbinahatásfokú berendezések csak kevéssé gazdaságosak. Csak 807o-ot meghaladó hatásfoknál érünk el oly hőhatásfokot, valamint effektív teljesítményt, melyek eléggé nagyok arra, hogy ily be-70 rendezés bizonyos célokra, pl. csúcsterhelésű gépcsoportokhoz versenyképessé válhasson, Ha ugyanis' ily berendezés előállítási költségeit megvizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy azok jóval csekélyebbek, 75 mint hasonló gőzerejű berendezés előállítási költségei. Ebből következik, hogy a gázturbinaberendezések rövid kihasználási időhöz való gépberendezések esetére előnyösebbek. A következőkben a számítási eredményeket egy állandó nyomású turbina két különböző megoldási alakja esetére adjuk 20 meg, még pedig az egyik esetben vízbefecskendezés nélküli és 15 kg/cm2 kompressziónyomású turbinával, a másik esetben pedig vízbefecskendezéssel és a kompresszor me,gött 30 kg/cm2 nyomással dol- 25 gozó turbinával kapcsolatban. Az expanzió előtti gázhőmérséklet mindkét esetben 800° abs., mely modern szerkezeti anyagnál nehézség nélkül engedhető meg. Az alább megadott teljesítmények másodper- 30 cenkénti 1 kg molekula (29 kg) légmenynyiségre vonatkoznak. Az I. táblázat úgy az ilyen vízbefecskendezés nélküli gázturbinaberendezéssel elérhető teljesítményt, mint a hőhatásfokot is mutatja. 35 60 70 80 '0 — 700 +600 +2000 +33(V — 4 12 20 tunk, melyet a vegyi iparban már alkal- 50 maztak. E hőmérsékletnél 80, ill. 90% turbinahatásfok esetén a teljesítmény 47L'0, illetve 6400 kw., a hőhatásfolc pedig 21.5, illetve 29%. Ha regenerátort használunk, úgy a hatásfok természetesen még na- 55 gyobb. V ízbefecskendezésű gázturbinaberendezés esetén a megfelelő számítási eredmenyek a II. táblázatból tűnnek ki. 60 70 80 90 5000 7500 10200 12800 9 13 18 22 A fent leírt megoldási alakoknál a gáz- 80 turbinacsoport, mint jeleztük, egymástól elkülönített gépcsoportrészekből áll, ahol is az egyik gépcsoportrész kizárólag az effektív teljesítményt adja le, a másik pedig kizárólag a kompresszorok üzemőt 85 tartja fenn. Magától értetődik, hogy ama gépcsoportrész, melynek főleg effektív teljesítményt kell leadnia, kompresszorokat is, ama gépcsoportrész pedig, melynek főleg 90 kompresszorokat kell hajtania, effektív teljesítményt leadó generátorokat is tartalmazhat, azonban a leírt megoldási alakok a legelőnyösebbeknek tekinthetők, különösen oly esetekben, melyekben a 95 109163 I. táblázat. 40 50 — 3300 —2000 II. táblázat. 40 50 —40 2400 — 4
