109160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos elemekhez való cinkserlegek előállítására
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jKfigR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109160. SZÁM. — XVI/C. OSZTÁLY. Eljárás elektromos elemekhez való cinkserlegek előállítására. Vereinigte Deutsche Metallwerke A. G., Zweigriiederlassimg- Süddeutsche Metallindustrie cég-Nürnberg1 . A bejelentés napja 1932. évi november hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi november hó 14-ike. Zseblámpákhoz, anódbaitteriákhc®, stb,hez való elektromos elemek varratmentes! einkserlegeit eddigelé húzással állították elő. Az ily serlegeknél azonban azt ta-5 pasztalták, hogy a húzófeszültsógek folytán, az elektrolites hatások a cinket igen gyorsan elfogyasztják. E hátrány elkerü-í lésére a cinkserlegeknek ú. n. melegsajtoló eljárással való előállítását javasol-10 ták, de ez a módszer sem vált be teljesen, mert a kb. 150 C°-ra előmelegített, a sajtoló szerkezethez kerülő lemez könnyen: oxidál, úgy hogy a későbbi formázásnál a serleg külső és belső felületei nem lesz-15 nek teljesen simák és tiszták. Az ilyfajta lemez kristályos strukturája továbbá annyira megváltozott, hogy az alakítás után elérni szándékolt kedvező elektrolites tulajdonságok nincsenek meg teljes 20 mértékben, amit vizsgálataink igazoltak. További hátrány, hogy a szerszámokat, nagy mértékben előlmelegített lapoknál be kell zsírozni, miért is a cinkserlegeken az elektrolites tulajdonságokat tetemesen 25 befolyásoló zsírréteg fekszik, amelyet külön munkamenetben gondosan el kell távolítani. A szerszámok bezsírozása a cinkserlegeknek a találmány szerinti előállításánál elesik. 30 Azt találtuk, hogy az aluminium-tu busók előállításánál szokásos ú. n. „fecskendező" sajtolási eljárással előállított cinkserlegek elektrolites tulajdonságai igen, kedvezők és élettartamuk tetemes. 35 „Fecskendező" sajtolási eljáráson oly eljárást értünk, melynél az alakítás külső meleg-hozzávezetés nélkül, csupán intenzív ráütéssel történik. Számos és hosszas kísérletek alapján, elsőnek cáfoltuk meg a vonatkozó ipar ama téves felfogását, 40 hogy cinkserlegeket csak kb. 150 C°-ra vagy ennél magasabb hőfokra előmelegített lemezekből lehet sajtolni. Mi ezzel az előitélettel szakítottunk és azt találtuk, hogy a cinkserlegek az alakító szer- 45 számba közönséges szobahőmérsékleten helyezett lemezből is sajtolhatok. A cinklemeznek közönséges hőmérsékleten való alakításánál fellépő nehézségeket a találmány igen nagy ütési sebességek alkal-; 50 mazásával küszöböli ki, amelyek oly nagy és homogén belső hevítést idéznek elő, hogy az önmagában rideg cink ütésnél folyni kezd. A cinklemez formázásánál a kristályos molekula-szerkezet oly módon; 55 csoportosul át é® a cink annyira tömörül, Aogy az elektrolites tulajdonságok meglepően javulnak és a cinkserleg élettartama is növekszik. Ugyanezek a kedvező tulajdonságok ak- 60 kor is fellépnek, ha a cinlilemezt még az alsó, kb. 90 C°-nál kezdődő újrakristályosodási határ alatt fekvő hőmérsékleten: helyezzük az alakító szerszámokba. A cinknek tudvalevőleg két hőmérsékleti 65 övében lép fel az újrakristályosodás, a cinklemez előmelegítését azonban legfeljebb az alsó újrakristályoisodási határig szabad folytatni. A gyakorlatban a lemezt közönséges szobahőmérsékleten he- 70 lyezzük el az alakító szerszámokba. Ily módon az eljárás lényegesen meggyorsul, merít a lemezeket nem kell kemencékben hevíteni.
