109156. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses hangvisszaadó készülék
11. ábra a membrán, rugalmassági tulajdonságait a mágnes erőviszonyaival összhangba hozó készülék, összeépítés után, A 5 .12. ábra telefontok részleges metszete, a membrán szélének olyan megerősítésével, mely lehetővé teszi a membrán tulajdonságainak és a légrés hosszának utólagos módosítását. 10 A 3. és 4. ábrák két módot adnak meg arra, hogy hogyan adhatunk a mágneses karakterisztikának kívánt alakot. Az első megoldásnál (3. ábra) a (P) mágnespólusdknak a membrán felé fordí-15 tott homlokfelületei lépcsősek: a! (K) részek közelebb vannak a membránhoz, mint az (L) részek. Ha a membrán nagy távolságban van a mágnestől, akkor a légréshosszak különbsége a membrán és a 20 (K) illetve (L) részek között csekélyebb jelentőségű. Ha a membrán a) mágneshez közel van, akkor a (K) pólusfelületek befolyása mindinkább előtérbe lép, míg az (L) részek hatása háttérbe1 szorul. Hogy a 25 lépcső legkedvezőbb hatását elérjük, azt nem szabad tiilnagyra választanunk, semmiesetre sem nagyobbra, mint a légrés négyszeresére. Ezzel a módszerrel elérjük, hogy a mágneses erő a légrés növe-30 lése következtében lassabban csökken, ami a fentiek szerint célszerű a készüléknek a pszeudoasztatikus állapotba való beállításánál. A második megoldásnál (4. ábra) ;a 35 mágneskarakteriszitika és a membránkarakterisztika hasonlóvátétele at két (P) mágnespólus egymástól való távolságának változtatásával történik. Az 5. és 6. ábrákból látható, hogy ha a 40 mágnesi pólusait a (V—V) csomóvonalhoz közel helyezzük el (6. ábra), a mágnes befolyását a főrezonanciafrekvencia rezgéseire aránylag kis értéken tarthatjuk akkor is, ha a mágnes, hatása az alap-45 frekvencia rezgéseire (3. ábra) nagy. Ily módon a (P) pólusok közötti távolság beállításával a megfelelő karakterisztikát jelentékenyen megváltoztathatjuk. Oly célból, hogy a membrán rezgési 50 szabadságát a membrán alaprezgésénél növeljük, a membránt belső nyomási és hajlítási feszültségeknek vetjük alá. Ha pl. a membránt szélénél úgy rögzítjük, hogy a befogás átmérője kisebb, mint! a 55 kényszerítetlen membrán átmérője, akkor a membrán önmagában kerül nyomás alá, még pedig bizonyos körülmények között oly mértékben, hogy az egyáltalában nem marad meg a középhelyzetben és 3 -ugrékonnyá válik. A kívánt állapot éppen 60 közvetlenül az ugrékonyság elérése előtt van. A membránkarakterisztikát befolyásoló ezt a módszert akként foganatosítjuk, hogy a membrán közepének gyengén ho- 65 morú, külső övének pedig kúpalakot adunk (11. ábra). A membránt először a (V) alakra sajtoljuk (10. ábra), majd a nyíl irányában felfelé hajlítjuk, mire az a (W), (X), sőt az (Y) alakot veszi fel. 70 A mágnes és membránkarakterisztikák összhangbahozatala fókának vizsgálatánál először, központos terhelés alatt, a membránnak csak hajlékonyságát vizsgáljuk (8. ábra). Ugyanezeket a méréseket 75 azután megismételjük a mágnes jelenlétében, miután a telefont összeszereltük, még pedig oly módon, hogy a terhelés a membrán közepétől egyenlő távolságokban olyan pontokban hat, melyek kölcsönös 80 távolsága a membránátmérőnek kb. egyharmada. Két terhelési pont esetén a membrán merevebbnek látszik, mint központos terhelésnél (8. ábra). A rugalmassági és mágneskarakterisztika kivánt kö- 85 zelítését akkor értük el, ha a membrán behajlása a mágnes jelenlétében történő mérésnél két terhelési ponttal (9. ábra) megközelítően akkora, mint a mágnes nélküli mérésnél egy terhelési ponttal (8. 90 ábra), vagyis általánosságban akkor, ha a mágneses mezőben levő membrán merevsége csupán egy része a membrán mágneses mező befolyásától mentesen mért (természetes) merevségének. 95 A membránkarakterisztikának a telefon összeszerelése utáni szabályozását a 11. ábra szemlélteti. A (P) mágnes (Pl, P2) pólusainak távolsága a membrántól kissé különböző lehet. 100 Az (M) membránt (a) szélén rögzítjük. A telefont betoljuk a (b) keretbe, melynek a telefon felső széle fölé nyúló (d) karja van. Az (e) szorítócsavart az (f) golyóscsapágy a (g) tárcsával köti össze, mely 105 az (M) membrán kúpos (i) övének felső (h) szélein fekszik. E készülékkel akként szabályozzuk a membránt, hogy utóbbit az (e) szorítócsavarral és a (g) tárcsával lefelé nyomjuk. 110 Ezt az eljárást többször megismételjük, amikor is az a távolság, mellyel a tárcsát lenyomjuk, vagy állandó marad (amikor az anyag kifáradásából folyólag jutunk előnyökhöz), vagy pedig lassan növekszik 115 (pl. mindig 1/100 mm-rel). Ennél az eljárásnál a telefon állapotát optikailag vagy
