109156. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses hangvisszaadó készülék

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109156. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Elektromágneses hangvisszaadó készülék. I)r. Ing-. Goldschimdt Rudolf tanár Chaiiotteiiburg". A bejelentés napja 1931. évi május hó 15-ike A találmány olyan elektromágneses hangvisszaadókészülékek körébe tartozik, amelyek membránja mágnes beolyása alatt áll. A találmány célja ilyen vissza-5 adókészülékek érzékenységének növelése. A szokásos telefonmembránt tartva szem előtt, ennek rezonancia jelenségeit a mellékelt rajz 1. ábrájának alsó görbéje mutatja, mely az (N) hangerősséget a frek-10 vencia függvényében tünteti fel. A membránnak van egy kifejezett rezonanciafrekvenciája, melyet a következőkben főfrekvenciának nevezünk és amelynek periódusa körülbelül 900—1300. Ez a főfrek-15 vencia a (B) ígörbe (J) pontjában van. A főrezonaneia pl. a 6. ábrán szemléltetett rezgési módnak felel meg, ahol íis (M) a membrán, (P) a mágnes. A legszélső helyzeteket, melyeket a membrán a rezgések 20 alatt a mágneshez viszonyítva elfoglal, kihúzott, illetve szakadozott vonalak jelölik. Másik jellegzetes érték az alapfrekvencia, melynek iaz 5. ábrabeli rezgési mód és a (B) görbén a (Q) maximum felel meg. 25 A membrán érzékenységének fokozására mármost a (Q) alapfrekvenciánál a rezonanciagörbén kifejezett, de laposgörbéjű maximumot kell elérni. (1. az (R) görbén a (Ql) maximumot), vagyis az 5. ábra sze-30 rinti rezgést kell elősegíteni. A membránok lényegesen különböznek a fegyverzetektől, mert utóbbiak gyakorlatilag tömegnélküli rugóból és ennek végén elhelyezett tömegből állnak, míg membrá-35 noknál a tömeg és a rugalmasság az egész felületen oszlik el. Az ilyen membránok viselkedését a 7. ábrán feltüntetett mechanikai rezgő rendszeren tanulmányozhatjuk. Ez a rendszer a (Z, W) rugókat és az (Y, X) tömegeket foglalja magába. Az 40 (X, W) elemek a membrán belső részének, az i(Y, Z) elemek pedig a membrán peremövének felelnek meg. Az ilyen rendszernek tudvalevőleg kettős rezonanciája van és rezgésének mikéntje a tömegektől, va- 45 lamint a (Z, W) rugók rugalmasságától függ. Ha a (Z) rugó merev ós a (W) rugó rugalmas, akkor az (X) tömeg lényegileg egyedül rezeg. Ez az eset csomópontképződéssel járó rezgésnek felel meg (6. ábra). 50 Ha azonban a (Z) rugó rugalmas és a (W) rugó merev, akkor az (X, Y) tömegek úgy viselkednek, mint egyetlen test és csomóképződés nélküli rezgést végeznek (dugattyúmozgás). Ez az eset az 5. ábra sze- 55 rinti rezgésnek felel meg. A találmány szerint a mágnes és a membrán karakterisztikáinak alább ismertetendő összhangbahozásával a membrán rezgését kis frekvenciáknál (5. ábra) ak- go ként befolyásoljuk, hogy a rezonanciagörbének az alapfrekvenciánál kifejezett maximuma legyen és az alap- és főrezonaneia közötti nyeregszerű bemélyedés jelentékenyen csökkenjen, pl. az (R) rezgési 65 görbének megfelelően (1. ábra). Hogy mit kell a karakterisztikák összhangbahozásán értenünk, az kitűnik a 2. ábrából, melyen az (E, G, H) görbék a mágnes karakterisztikái, vagyis a mágne- 70 sss vonzóerőt mutatják a légrés függvényében; az elektromágnessel gerjesztéskor kifejtett erőt mint ordinátát, a membrán és a mágnes közötti légrés hosszát pedig mint abszcisszát vittük fel. A mágnespólus 75 felületét az (OD) vonalban fekvőnek képzeljük. A (C) görbe a membrán rugalmassági karakterisztikája, vagyis a membrán-