109151. lajstromszámú szabadalom • Villamos biztonsági zár riasztó berendezéssel

mely részére, esetleg .az .ajtófára, vagy pedig az ajtótól távolabb eső helyre is elhelyezhetjük, mivel ez a (b, c) zárószerkezettel csak villamos összeköttetésben áll. 5 (b, c) zárószerkezetet részletesebben a 2—3. ábrák ismertetik és ez lényegében a (b) zártokban (f) rugó hatása ellenében (d) szolenoiddal visszahúzható (c) zárreteszből áll, melynek (e') a vezetéke, míg az (í) 10 rugó az (e) orsón nyugszik és az (e') vezetéknek támaszkodik. A (c) retesz külső vége ék-alakú, miértis az ajtó becsukásakor beugrik a (c') nyílásba. A (c') nyílásban a találmány szerint a (h) kulcsra járó 15 (k) ellenreteszt vezetjük, mely a 2. ábra szerinti visszahúzott helyzetében a (c) retesznek a (e') nyílásba való beugrását nem gátolja, a 3. ábi*a szerinti előretolt helyzetében viszont ezt megakadályozza. Utóbbi 20 esetben tehát az ajtót biztonsági szerkezetétől függetlenül szabadon nyithatjuk. A (k) ellenreteszt kulcsával csakis akkor húzzuk vissza, ha a biztonsági zárat működésbe kívánjuk helyezni. A (k) ellen-25 reteszt a (g) zártokban vezetjük és bármely ismert rendszerű zárószerkezettel látjuk el. A szolenoidhoz az áramvezetékek az (1, 1') érintkezőhelyeken csatlakoznak. Az ajtó felső részén (1. ábra) látható (n) 30 zárpajzsnak kulcslyuknyílásán át három (6, o\ o") villamos érintkezőt befolyásolhatunk. Miként alább látni fogjuk, bármely idegen kulcs vagy szerszám bevezetésekor a (6) érintkező azonnal záródik, amiáltal 35 a (t) riasztókészülék megszólal. Ha a zárba saját kulcsát vezetjük be, úgy az (o', o") kapcsolók záródnak, mihelyt a kulcsot elfordítjuk. Előzetesen azonban már a kulcs bevezetésekor a (6) kapcsolóhely záródik és 40 a (t) riasztókészüléket működteti. Ugyanezt teszi az (o*) kapcsolóhely záródásakor, míg az (o") kapcsolóhely záródásakor a (d) szolenoid áramkörét zárja, miáltal a (c) retesz visszahúzódik és az ajtót kinyit-45 hatjuk. A készüléket előnyösen az erős-áramú hálózatról tápláljuk, melynek (u, u') a kapcsai. E kapcsoktól a (31, 32) vezetékek futnak az (m) kapcsolódobozhoz, amelyet elő-50 nyösen az ajtó belső oldalára szerelünk és melytől a szükséges vezetékeket leágaztatjuk. A (6) kapcsolóhely záródásakor az áram útja a következő: (33) vezeték, (t) csengő, 55 (34) vezeték, (32) vezeték, (m) kapcsolódoboz egyik sarka, ugyan-e kapcsolódoboz másik sarka, (35) vezeték. Az (o') kapcsolóhelyet a (6) kapcsolóhellyel a (36, 37) vezetékekkel párhuzamosan kapcsoljuk, miértis a (t) csengőt az (o') kapesolóhelyről is mű- 60 ködtethetjük. Az (o") kapcsolóhely zárásakor az áram útja: (38) vezeték, (1) érintkezőcsavar, (d) szolenoid, (1') érintkezőcsavar, (39) vezeték, (s) megszakító, (40) vezeték, (42) veze- 65 ték, (m) kapcsolódoboz egyik pólusa, hálózati áramforráson át kapcsolódoboz másik pólusa, (35, 37) vezeték. Mindhárom (6, o', o") érintkezőhely az (n) zárpajzzsal együtt közös testté van 70 összeépítve, melyet a 4—13. ábrák részben szétszedve, részben összeállítva szemléltetnek. A 9. ábra szerinti testet az ajtónak belső oldalára szereljük és az ajtóba akkora furatot készítünk, melyen a (v) henger 75 keresztül fér, míg e hengernek külső végére erősítjük a (n) zárpajzsot, melyen tehát az (y, x') kulcslyukat is látjuk (4. ábra). Előnyösen a 10. ábra szerinti lapos kulcsot alkalmazzuk, mely az (x) kulcs- 80 vezeték (x') hosszrésébe (5. ábra) részben beleillik, rigy, hogy a kulcs egyik hosszszélén lévő (13, 15) bevágások szabadon maradnak. A 4., 5., 6. ábrákon látható módon a (v) hengernek vele szilárdan össze- 85 erősített (2) talprésze van, melyet a (4) zártest mellső falához erősítünk (9. ábra). Az (x) kulesvezeték egyfelől e (2) talprészen, másfelől a (n) zárpajzsban forgathatóan van ágyazva. Úgy a (n) zárpajzs- 90 ban, valamint a (2) talprészben átmérőirányú (y, y') áttörés van, a (16, 17, 18) kulcsszakái átbocsátására. A (v) hengergyűrűben húr-irányú (z) huzalok vannak, előnyösen két párhuzamos húrirányú (z) 95 huzal van, amelyeket (z') összekötőrészük kengyel-alakban köt össze, (4. és 7. ábrák), amiáltal e kengyel-alakú (z, z') drótokat vagy huzalokat a (v) hengergyűrűkhöz könnyen és megbízhatóan erősítjük. A (z) 100 huzaloknak egymástóli távolsága és elrendezése egyezik a (13) kulcsbevágások egymástóli távolságával, miértis a kulcsot a 6. ábra szerinti helyzetéből, egynegyed fordulattal a 7. ábra szerinti helyzetébe csakis 105 akkor forgathatjuk el, ha a (13) kulcsbevágások elrendezése azonos a (z) huzalok elrendezésével. Ellenkező esetben a kulccsal a teljes negyed fordulatot nem tehetjük meg. 11( A (4) test hátsó falán (8. ábra) az (5) érintkezőcsavarokat látjuk, melyekhez az egyes vezetékek csatlakoznak, látjuk továbbá a (6, 6') érintkezőrugókat (lásd 11. ábrát is), melyek rendes körülmények kö- 115 zött nem érintkeznek, hanem csakis akkor,