109146. lajstromszámú szabadalom • Önműködő folyadéklevezető készülék

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109146. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Önműködő folyadéklevezető készülék. Jausz Ernő Zoltán gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 6-ika. A találmány készülék, amely zárt vagy nyitott tartályból a folyadékot önműködően levezeti, ha a tartányban a folyadék színe bizonyos magasságot meghalad. A 5 folyadéklevezető nyílását záró elem nyílással ellátott tükrön mozgó tblaittyú, amelyet ismeirt módon a tolattyúval összekötött úszó vezérel. A tolattyú mozgását telhát az úszó vezérli és a tolattyút a tü-10 körre megfelelően elhelyezett súly szorítja. Az eddigelé ismert tolattyús elzárású folyadéklevezető-készülékeknél a tolattyút vagy az önsúlya, vagy pedig rugó nyomja a tükörre. 15 Az előbbi megoldásit csupán vízszintes, vagy a vízszintestől csak néhány fokos szöggel eltérő helyzetű, tehát gyakorlatilag vízszintes tolattyú-tükörfelület esetén lehet alkalmazni, ahol a tükörfelület fel-20 felé van fordítva, a folyadék pedig lefelé áramlik ki a készülékből. Az ily elrendezés azért hátrányos, mert a folyadékban előforduló tisztátalanság ok a tükörfelületre lerakódnak és a záróelemek kifogástalan 25 működését gátolják. A másik esetben, nevezetesen függőleges helyzetű tükörfelületnél rugóval a tükörre szorított tolattyúnál a hátrány magában a rugó alkalmazásában rejlik, mert régi tapasztalat szerint 30 a folyadékban elhelyezett rugók gyors korrodálásuk folytán a szerkezet működését bizonytalanná teszik. A találmány szerinti készüléknél e hátrányok kiküszöbölésén kívül még arra is 35 különös súlyt fektettünk, hogy a gőznek a lefolyóvezetékbe való beörvénylését megakadályozzuk, amely körülményre az eddig ismeirt hasonló készülékeknél nem voltak kellő figyelemmel. A kifolyónyílás nagysága és így az 49 edény teljesítőképessége, meg nem engedett beörvénylés esetén, a nyílás fölötti folyadékoszlop magasságától és a kifolyónyílás előtti és utáni nyomások közötti különbségtől függ. 45 Ez az eset különösen a kondenzvíznek gőzvezetékekből való önműködő eltávolításánál fordul elő, amikoris az a cél, hogy a víz eltávolítása a vezetékben lévő gőz eltávozása nélkül menjen végbe. 50 Nagyobb üzemnyomásoknál vagy a nyílást kell túl kicsire méretezni (aránylag kis teljesítmény), vagy nagy folyadékoszlopot kell alkalmazni a nyílás fölött (nagyméretű s így drága készülék). 55 Az említett beörvénylés abból áll, hogy a nyílás fölötti folyadékréteget áttöri a folyadék fölött lévő közeg (pl. gőz) s a folyadékkal keverve távozik az edényből. A találmány szerinti készüléknél ezt a 60 hátrányos beörvénylésit pl. úgy akadályozzuk meg, hogy a tolattyútükröt vízszintesen helyezzük el, de felfelé irányuló kiáramlással, illetve lefelé néző tükörfelülettel (3. ábra). Függőlegesen elhelyezett 65 tolattyútükör alkalmazásánál pedig a tolattyút mozgató karok felfüggesztését és forgási pontjait akként rendezz,ük el, hogy a tolattyú a nyílástól felfelé mozogva nyit, s így a tolattyú nyitott állapotban a beor- 70 vénylést akadályozó gátként szerepel. A tolattyút fogó, illetve vezető kart azonkívül megfelelő nyúlvánnyal látjuk el (2. ábra). A tolattyú felfelé mozgásából még az a további előny is származik, hogy 75 a tolattyú felfelé eső oldalára lerakódó tisztátalanság és iszap, nyitáskor a nyílástól eltávolodik, ellentétben az ismert elren-