109138. lajstromszámú szabadalom • Készülék ultrarövid hullámú energia termelésére

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLY! SZAI5ADALMI BI1{rtsAG SZABADALMI LEÍRÁS 109138. SZÁM. — VII j. OSZTÁLY. Készülék ultrarövid hullámú energia termelésére. Telefimkeii Gesellschaft fiir drahtlose Telegrapliie m. b. II. cég- Berlin. A bejelentés napja 1932. évi december hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi február hó 13-ika. Ultrarövid hullámok idegen vezérlésével eddigelé nem sok eredményt értek el. Ennek oka az a körülmény, hogy ily magas frekvenciáknál észrevehető váltóáramú 5 rácsfeszültségnek az erősítőcsőbe, illetőleg ily csövek rendszerébe való bevezetéséhez majdnem ugyanakkora teljesítmény szükséges, mint amekkora teljesítmény mint anódteljesítmény hasznosítható. A rácskör-10 ben lényegesen veszteségek jelentkeznek mindazokon a helyeken, ahol a rácsrezgőkör dielektromos anyagokkal érintkezik, nevezetesen tehát ott, ahol a rácsvezeték csatlakozását az üvegtesten átvezetik és 15 ahol a rácsot dielektromos anyaggal alátámasztják. Ezenkívül az üvegtesten át a rácshoz menő hozzávezetés hosszú és ezért akkora rácskatódkapacitást létesít, hogy a nagy feszültség e kapacitás következtében 20 nagy vakáramokat ad, amelyek a rácskör vezetőrészeiben nagy veszteségeket okoznak. A találmány célja e nehézségek megkerülése. Ezért a találmány értelmében az 25 erősítendő ultrarövid hullámokra hangolt rácsrezgőkört nem vezetjük át a cső falán, hanem azt a cső belsejében építjük fel. A rácsrezgőkör elemeit továbbá a dielektrikumon úgy erősítjük meg, hogy egy-80 más közelébe csak alacsony potenciálú részek jutnak, míg a rezgőkörnek nagyfeszültséget vezető részei a vákuumban szabadon függenek. A rácskör energiáját szállító ultrarövid hullámú forrást a cső belse-35 jébe szereljük. Ez a hullámforrás azzal a frekvenciával dolgozik, amelyre a rácskört méreteztük. E hullámforrás az ultrarövid hullámon önmagán gerjesztő generátor, vagy az önmagában ismert Barkhausen-féle rövidhullámú kapcsolás, vagy pedig oly 40 sokszorosító fokozat, amely vagy alacsony frekvencián önmaga gerjed, vagy amelyet a csövön kívül levő generátor alacsony frekvenciájú váltóárammal vezérel. Mivel ez utóbbi esetben a csövön kívüli generá- 45 tor frekvenciája az ultrarövid hullámok frekvenciájához képest igen kicsiny, az ilyen cső falán keresztül sokkal egyszerűbben vezérelhető, mintha ultrarövid hullámmal dolgozó csövet közvetlenül vezé- 50 relnénk. Célszerűen: járunk el, ha az erősítő csövet úgy képezzük ki,' hogy a csövön átmenő bevezetéseket nagy frekvencia ne terhelje. Ezt úgy érhetjük el, hogy a cső 55 belsejében fejtótekercsekct alkalmazunk, vagy pedig oly rendszerek felhasználásával, amelyeknél a telep csatlakozásai a rendszer nagyfrekvenciájú feszültségtől mentes pontjaihoz csatlakoznak. 60 Kél kiviteli alak a rajz ábráiból látható. Az 1. ábrabeli kiviteli az (1) főadó csőnek(6) rácsát a főcső (4) lábán (2) kengyellel és (3) karmantyúval erősítettük meg. A rácsrezgőkört a (2) kengyel, a (3) 65 karmantyú és a (4) lábban menő fűtővezetékek közötti kapacitív átmenet, az (5) katóda és e katóda, valamint a (6) rács közötti kapacitás képezik. Ezt a rezgőkör a (7) cső anódáramkörével csatoljuk. Az 70 anódáramkörben a csatoló (8) anódvezeték a cső anódja és katód ja közötti kapacitás révén az üzemi frekvenciára lehet hangolva. A példában feltettük, hogy a cső, mint sokszorosító fokozat dolgozik. 75 A 2. ábra ellenütemű megoldást mutat, amelynél a rácsrezgőkör közepét, tehát a két (6) rácsot egymással összekötő (2)