109134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formatestek előállítására növényi rostos anyagokból

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLY! ^^^ SZABADALMI IURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10D134. SZÁM. — IVh/1. (XIII íl). OSZTÁLY. Eljárás formatestek előállítására növényi rostos anyagokból. Szentandrássy István iparművész Rákosliegy. A bejelentés napja 1932. évi november hó 30-ika. A találmány eljárás formateslek növényi rostos anyagokból és szerves kötőanyagból való előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, 5 hogy az aprított növényi rostos részeket előbb szerves kötőanyagok oldatával hozzuk össze, majd formába visszük és megszárítjuk. Növényi rostos anyagokként különösen 10 célszerűen használhatjuk, pl. fatelék rostos részeit, a sásféléket, szalmaféléket és a különböző fűfélcségeket. A rostos anyagokat adó növényi részeket célszerűen oly módon aprítjuk, hogy a rostok egymástól 15 elkülönüljenek, anélkül, hogy hosszirányukban túlságosan megrövidülnének. Ezért a nyersanyagot célszerűen foszlatjuk, vagy zúzással aprítjuk. így pl. a fenyőiát nem koptatással aprítjuk, amikor a 2o rostok hosszirányban rövidülnek, hanem zúzzuk, vagy foszlatjuk, úgy hogy lehetőleg hosszú rostokat kapjunk. A felszabadított növényi rostokat azután, célszerűen nagyság szerint osztályozzuk és 25 az ily módon kapott rostokat dolgozzuk fel. Minél hosszabb rostokat használunk a formatestek készítéséhez, annál nagyobb lesz azok szilárdsága. A rostok kötőanyagaként viszkózus olda-30 tokát adó szerves anyagok oldatát használjuk. Előnyösen a vízben oldódó, vagy segédanyagok adagolásával oldatba vihető ragasztó anyagokat, mint pl. enyvet, növényi eredetű kötőanyagokat, pl. keményí-35 tőből készített mézgaszerű oldatokat, gyantákat, vagy kazeint használhatunk. Igen egyenletes szerkezetű formatesteket állíthatunk elő olyként, hogy a növényi rostos anyagokat a szerves kötőanyagok io habjával vagy habos oldatával keverjük össze. A habos kötőanyag egyenletesen oszlik el és a kész formatestbűn a rostok lazábban fekszenek egymásra. Eljárhatunk úgyis, hogy a rostokat előbb kötőanyaggal impregnáljuk, majd szárít- 45 juk és ezután hozzuk össze az ily módon előkészített rostokat habosított kötőanyaggal. Az így kapott keveréket azután formákba visszük és azokban addig hagyjuk állni, amíg a kötőanyag nem köt. A forma- 50 testek száradását melegítéssel elősegíthetjük. Melegen dolgozhatunk akkor is_, ha közönséges hőmérsékleten túl viszkózus kötőanyagoldattal akarjuk a növényi rostokat összekeverni. 55 A rostanyagokat és kötőanyagokat egyszerű összeöntéssel egyesíthetjük és azután jól összekeverjük, de eljárhatunk úgyis, hogy a kötőanyagot a rostos anyagokra ráporlasztjuk. 60 A formatestek szilárdságának növelése végett a formatestekben merevítő betéteket, pl. vasból készült betéteket alkalmazhatunk. Ezeket vagy öntés előtt vagy öntés után, heh'ezzük el a formákban, ameddig 65 a kiöntőanyag még nem kötött. A kész formatesteket önmagukban ismert vízálló vagy tűzálló anyagokkal vagy védőréteggel, pl. cementhabarccsal, műzománceal vonhatjuk be. 70 A találmány példakénti foganatosításait a következőkben ismertetjük: 1. 6000 térfogatrész száraz foszlatott fenyőfarostot 2000 térfogatrész, 4—5°/o oly ammonia-oldaital keverünk össze, mely- 75 ben előzőleg 200 térfogatrész porított kazeint oldottunk. Eközben célszerűen úgy járunk el, hogy a kazeinoldatot a farostokra azok folytonos keverése mellett, rápermetezzük. Az összekeverés után a ros- 80