109115. lajstromszámú szabadalom • Harisnyaszárító és vasaló

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. ' MAGYAR KIRALYI SZABADALMI HIRrtSAG SZABADALMI LEIRAS 109115. SZÁM. I/LL. OSZTÁLY. Harisnyaszárító és vasaló. Spák Dezső mészárossegéd Budapest. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 22-ike. A mai nehéz gazdasági viszonyok között sok embernek csak igen kevés harisnyája, esetleg csak egyetlen egy pár harisnyája van, úgy, hogy kénytelen azt este lefekvés 5 előtt kimosni, éjjelen át megszárítani és reggél felhúzása előtt kivasalni. Eltekintve attól, hogy a vasalás hosszadalmas és költ­séges művelet, az sincs teljesen biztosítva, hogy a harisnya egy éjszakán át megszá-10 rad, mert a nedves harisnya összehúzódik, összetapad és így száradási felülete kicsi, miért is lassan szárad. Mind e hátrányokat a találmány szerinti harisnyaszárító kiküszöböli azzal, hogy a 15 harisnya pontos alakjának megfelelően elő­nyösen egy darab drótból hajlított váz­ból áll, melyre a harisnyát kimosása után húzzuk. E vázra húzott harisnya két ré­tege egymáshoz nem tapadhat, továbbá a 20 harisnya rendes méretére feszül ki, úgy, hogy gyorsan, szárad, másfelől pedig szára­dása és a szárítóról való lehúzása után ugyanúgy néz ki, mintha vasalva volna, mivel a szárítón végleges alakjának meg-25 felelő alakban szárad és ezt a kifeszített sima alakját száradása után is megtartja. A harisnyaszárító kétféle kiviteli alak­ban készül, rövid és hosszú harisnyák szá­mára. A rövid harisnyák szárítóját egyet-30 len dróttól hajlítjuk, míg a hosszú haris­nyák szárítói át két összetolható részből ké­szítjük, ' melyeket külön-külön egyetlen drótból hajlítunk. Ilyképp a hosszú haris­nyák szárítója használaton kívül nem fog-35 lal el több helyet, mint a rövid harisnyák szárítója. A találmány szerinti harisnya­szárítónak még különleges merevítőszervei vannak, melyeket a szárítóval ugyancsak egy darab drótból készítünk és melyek aránylag vékony drót alkalmazása mellett JO is elegendő merevséget biztosítanak. A rajz a találmánynak két példaképpen! kiviteli alakját mutatja, melyektől a gya­korlatban lényegüknek érintése nélkül, többféleképpen el is térhetünk: Az 45 1. ábra rövid harisnyák szárítására való egyrészű harisnyaszárítót, a 2. ábra pedig hosszú harisnyák szárí­tására való, kétrészű összetolható haris­nyaszárítót mutat. 50 Az 1. ábrán látható módon a harisnya­szárítót a kivasalt harisnya pontos alakjá­nak megfelelően egyetlen drótból hajlít­juk és a drótvégeket a (g) helyen, előnyö­sen a szárrész felső végén összehurkoljuk, 55 esetleg össze is forrasztjuk. A harisnyaszárító a harisnya alakjának megfelelően (b) fejrészből és (c) szárrész­ből áll. A harisnyaszárító merevítésére a harisnya fejrésze (b') sarokrészének és (b") 60 lábujjrészének megfelelően a drótot egyet­len csavarmenet alakjában a (b', b") he­lyeken körülvezetjük és a menetek össze­érő részeit előnyösen összeforrasztjuk. Ha­sonló merevítést a (c) szárrész felső közép- 65 részében a (c') helyen is alkalmazhatunk. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az egyik (c, d) rész lényegében egyezik az 1. ábra szerinti harisnyaszárítóvál, azzal az eltéréssel, hogy a felső (c') merevítést 70 elhagyjuk és ehelyett a drótvégek (f) kap­csolási helyét alkalmazzuk. A másik (d) harisnyaszárítórész kengyélalakú, felső ré­szében merevítő (d') hurok van, szárvégein pedig egy-egy (e) szem, melyet az alsó rész 75 (c) szárain hosszirányban vezetünk. Vilá­gos, hogy a (d, d') felső részt a (c, b) alsó résszel összetolhatjuk, miközben a (d)

Next

/
Oldalképek
Tartalom