109112. lajstromszámú szabadalom • Külső fényelektromos hatású fotocella

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1G9112. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Külső fényelektromos hatású fotócella. Pressler A. E. Max gyáros Leipzíg-. A bejelentés napja 1933. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 14-ike. Fotocellák készítésénél a legfontosabb feladat — mint ismeretes — lehető nagy emisszióképességű fényérzékeny réteget létrehozni. Ez egyrészt azon múlik, hogy 5 a kilépési munkát csökkentsük, másrészt pedig, hogy a quantum-kihozatalt fokozzuk. A kilépési munkát tudvalevőleg ú. n, «műrétegek» alkalmazásával nagyon le-10 csökkenthetjük. Ezek a rétegek valamely fémes (főként ezüstből való) hordozóra felvitt elektronegatív, többnyire kémiai vegyületből (oxyd vagy fluorid), vagy pedig közvetlen, abszorbált oxigénből álló köz-15 benső rétegből és lehetőleg egyatomú, erősen elektropositív anyagú (földalkáli- vagy alkáli fém, főként cásium) fedőrétegből állanak. Az ilynemű rétegek már csekély kilépési 20 munkájuknál fogva is, igen tetemes emiszsziót adnak; a qua,ntum-kjhozatal azonban ezeknél, eddigi alakjukban még meglehetősen csekély. A találmány olyan műréteggel ellátott fotocella, amelynél az, elérhető' 25 quantum-kihozatal hatványozottan fokozott. De egyben ennek a cellának rétege ionütközéssel szemben nagyon érzéketlen, úgyhogy még parázsló-kisütésnek is aggály nélkül kitehető. 80 A találmány szerint a fényérzékeny réteg hordozójaként fém alapot használunk, amelyet a fentemlített, tulajdonképeni hatékony rétegeknek kémiai vagy fizikai úton való felvitele előtt érdessé tettünk. 35 Ezzel azt érjük el, hogy ez a fém alap a további kezelésnél sokkal nagyobb kémiai aktivitást nyer és hogy ennek következtében a legnagyobb fényérzékenységű helyek, nem úgy mint eddig, csak helyenként 40 lesznek a katódán elszórva, hanem az egész felület legnagyobbra fokozott elektronemisszió-képességet vesz fel. Ezenfelül, meglepő módon, a kilépési munka még továbbra lecsökken, aminek indokát eleddig még kellően kideríteni nem sikerült. 45 Már eddig is javasolták fotocelláknál a fényérzékeny réteg felületét mesterségesen előállított kiemelkedések és mélyedések alkalmazásával megnövelni. Emellett azonban a makroszkopikus felületnövelés és 50 a csúcshatás elérése volt a cél, míg ellenben a jelen eljárásnál mikroszkopikus érdesítésről van szó, amelynél csupán a fémalap kémiai aktivitását növeljük. A találmány szerint érdesített alátét- 55 lemez fizikai úton homokfúvóval való kezeléssel, vagy valamely alkalmas iszapos folyadékkal való rázással, illetve elektromos úton, pl. fémrészecskéknek leporlasztása útján állítható elő. Másrészt kémiai 60 úton, valamely érdes fedőrétegnek fölvitele útján, vagy pedig oly módon is előállíthatjuk, hogy a fémes hordozóréteget először valamely kémiai vegyületté alakítjuk át és ezt azután megint fémes és 65 könnyen eltávolítható /leginkább gázalakú) alkatrészekre bontjuk. Természetesen az érdesítést a fémalap-réteggel együtt is állíthatjuk elő. Az érdesítés eredménye mindig annál jobb lesz, minél bár- 70 sonyosabb és kémiailag aktívabb lesz a hordozó réteg felülete. A találmány szerinti cellák előállításának egy foganatosítási módja a következő: A szokás szerint drótalakú anódával és 75 katódát képező ezüstbádoggal felszerelt cellaedényt hozzáforrasztott szivattyúval gáztalanítjuk. Erre csekély nyomású oxigént vezetünk be és a két elektróda között parázsló kisütést állítunk elő, amikor az 80