109103. lajstromszámú szabadalom • Betonszerkezet vizi építkezésekhez
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109103. SZÁM. — XV/e. OSZTÁLY. Betonszerkezet vizi építkezésekhez. Dietz Miklós mérnök, ny. miniszteri tanácsos Nyiregyháza. A bejelentés napja 1933. évi május hó 2-ika. 10 15 A találmány oly betonszerkezet vízi építkezésekhez, amely a mozgó víz oldalnyomásának ellenáll ós nagyobb víznyomás esetén, az átszivárgás megakadályozására, gyors építkezést tesz lehetővé s a tömör szerkezetek köbtartalmához viszonyítva rendkívül kis köbtartalmú építkezési anyagot igényel és a zsaluzást feleslegessé teszi. A találmány szerinti betonszerkezetet az jellemzi, hogy függőlegesen élükre állított sík vagy görbe falakkal határolt, nyitott vagy zárt alaprajzú és külön kapcsolórészek révén alul és felül nyitott sej tű, összefüggő ráccsá kapcsolt betontestekből áll. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrí ijci cl találmány szerinti szerkezet egy példaképpeni megoldási alakját mutatja alaprajzban ill. 20 távlati képben, míg a 3. ábra egy másik megoldási alak alaprajza. Mindkét megoldási alaknál a hatást az egymás mellé helyezett üregek idézik elő, 25 de csak abban az esetben, ha az üregeket tartalmazó testek egymással össze vannak kötve. A hatás elérésében tehát nemcsak az üregek jelenléte, de az azokat tartalmazó testek összefüggése is lényeges. Az 1. ábrában feltüntetett megoldás szerint a. betonrácsot oly elemekből állítjuk összer amelyek az (1) hosszfalból és ennek egyiK vagy mindkét oldalán derékszög alatt kiágazó (2) harántfalakból állanak. A rács széleire, célszerűen, oly (A) elemek kerülnek, amelyek (1) hosszfalának csupán egyik oldalán vannak (2) harántfalak. Az (A) elemekkel körülhatárolt tér belsejét oly (B) elemekkel töltjük ki, amelyeknek 30 35 (1) hosszfalából mindkét oldalt (2) ha- 40 rántfalak ágaznak ki. Úgy az (1) hosszfalakon, mint a (2) harántfalakon, végeik közelében, keresztülmenő lyukak vannak, amelyeken (3) anyás csavarok dughatok keresztül, melyeket a (4—4) alátétlemezek 45 közbehelyezésével (5) csavaranya segélyével húzhatunk meg. Ezzel az összes (A) és (B) elemeket összefüggő ráccsá kapcsolhatjuk. Az (A) és (B) betonelemeket, úgy állítjuk a talajra, hogy az (1) és (2) falak 50 függőlegesek, vagyis élükön állanak. Ezáltal egyenetlen talajon is, pl. folyók medrének fenekére jól elhelyezhetők úgy, hogy az egész rács jól felfekszik, mert, ha az elemek nincsenek szorosan összehúzva, el- 55 mozdulhatnak és alkalmazkodnak a fenékhez. A (3) kapcsolócsavarok befogására való nyílásokat, célszerűen, a betonba ágyazott (6) hüvelyekkel béleljük ki. A (6) hüvelyeket az (1) és (2) falak belsejében 60 végighúzódó (7) drótok kötik egymással össze. Ennek folytán az egyes elemek közötti, rácsszerű összefüggés akkor sem szakad meg, hogy ha a beton az (1) és (2) falakban valahol letörne. Célszerű az egy- 65 másra merőleges betonszárakat a (6) csőbetétekhez vezető (7) drótokon kívül még külön (9) drótbetétek révén egymással össze is kötni. Az összefüggést biztosító vasakon kívül az elemek tehát, különösen 70 az elágazások helyén, külön vasiakkal is megerősíthetők. Dacára annak, hogy az (A) és (B) elemek nem zárt alaprajznak, ráccsá való kapcsolásuk után zárt alaprajzú, alul-felül nyitott (8) sejteket adnak. 75 Az ily rácsnak vagy pedig csak az (A) elemekből összeállított rácsnak vizi építkezéseknél tág alkalmazási lehetősége van.
