109097. lajstromszámú szabadalom • Gramofontűtartály

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109097. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Gramofontűtartány. Lóránt Hermann kereskedő Wien. A bejelentés napja 1933. évi április hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi április hó 26-ika, A találmány olyan gramofontűtartány, amelynek a tűk egyenkénti kiadogatására nyílása van, anélkül azonban, bogy a tűk megfogására és kilökésére a tar-5 tányban valamiféle berendezés volna. Az ismeretes, berendezés nélküli tartányok rendszerint több rekeszre oszlottak. E tartányok mindegyikéből egyszerre mindig csak egy tű juthat a közös kiejtőnyí-0 láshoz. Olyan tartányok is ismeretesek, melyeknek az adogatónyílást körülvevő része kúposán összefutó. A találmány szerinti tartánynak a kiejtőnyílást körülvevő része szintén kúpos ugyan, azonban [5 a tartánynak kúposán összefutó csúcsa teljesen zárt, hengeres részben folytatódik. Az újítás a találmány szerint lényegében azon alapszik, hogy a tartány hossza többszöröse a tű hosszának, míg átmérője vala-20 mivel kisebb a tűhossznál. Ennek következtében mind a kúpos, mind a hengeres részt kitöltő tűk arra kényszerülnek, hogy a kiesés irányával párhuzamos, vagy hozzá csak kis szög alatt hajló helyzetet 25 foglaljanak el. Ennek folytán egy tűnek a kiesése után a többi, hosszirányban egymáshoz simuló tű önmagától kénytelen a kiejtőnyíláshoz közeledni anélkül, hogy egyes tűcsoportok vezetésére rekeszek, SO vagy egyes tűcsoportok avagy tűk megfogására és kilökésére eszközök volnának alkalmazva. A találmány a lehető legegyszerűbb és legolcsóbb kiviteli lehetőség mellett a tartány minden egyes megbillen-35 tésekor valamely tű egyik végének biztos kitolódását biztosítja, akkor is, ha a tartány tele van tűkkel. A rajz a találmány egy példaképem kiviteli alakját szemlélteti és pedig az 1. ábra a tartánynak kúposán összefutó 40 csúcsát metszetben, a 2. ábra belsejében lépcsősen kiképezett tűtartány csúcsának metszete, a 3. ábra ugyancsak ennek egy másik kiviteli alakja, a 45-4. ábra ovális nyílású tartány alulnézete, az 5. ábra egy további kiviteli alak részben metszetben, a 6. ábra egy tartány beléje helyezett, a 50 használt tűket befogadó másik tartánnyal, részben metszetben, a 7. ábra különleges alakú szájrésszel kiképezett kiviteli alak, a 8. ábra pedig a találmány szerinti tar- 55. tány állványban elhelyezve, rugós csapágyazással. Mint az 1. ábra szerinti kivitel mutatja, a nagyjából ceruzához hasonló tartánynak belső átmérője a találmány szerint vala- @o mivel kisebb, mint a tűk hossza. Ezzel a (3) tűk függélyesen vagy a függélyeshez képest csak kis hajlással kényszerülnek elhelyezkedni. A (2) nyílás átmérője a tűkénél valamivel nagyobb, de nem annyi- 55. val, hogy egyszerre esetleg két tű is kieshetnék rajta. Ha a rajzban feltüntetett, tehát a tű vastagságánál tágabb nyílást választunk, akkor a tartány rázásakor egy (4) tű mindig vagy teljesen kiesik vagy 70 pedig az utána következő (5) tű visszatartja az 1. ábra szerinti helyzetben a nyílásban úgy, hogy könnyen kihúzható belőle. Kísérletek igazolták, hogy minden egyes 75 rázáskor majdnem mindig csak egy tű esik ki vagy pedig a (4) tűnek az 1. ábrában feltüntetett helyzetét foglalja el. A