109088. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőtest vagy szigetelőréteg elektromos kisütőedények közvetett fűtésű katódáihoz és eljárás előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109088. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Szigetelőtest vagy szigetelőréteg elektromos kisütőedények közvetett fűtésű katódáihoz és eljárás előállítására. Allgemeine ElelUricitats Gesellschaft cég Berlin. A bejelentés napja 1932. évi december hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 21-ike. Közvetett fűtésű katódák egyik szokásos foganatosítási alakja szigetelőréteggel bevont vagy szigetelőtestben elhelyezett drótalakiú fűtőelemből és a 5 fűtőelemet körülvevő' ,katódahüvelyből van, mely utóbbi az emittáló anyagokat tartja. E katódák jó működéséhez okvetlenül szükséges, hogy a szigetelőrétegeknek az üzemi hőmérsékleten nagy 10 elektromos ellenállásuk legyen. Az erre a célra kezdetben alkalmazott szilikáttartalmú porcellánszerű anyagok ezeket a követelményeket nem elégítették ki és a csövek üzeménél számos zavarra ad-15 tak alkalmat. Jobb eredményeket értünk el tiszta oxidokból, mint MgO, ALOs, ZrOa stb.-ből való szigetelőtestekkel vagy szigetelőrétegekkel és az ilyenekkel ellátott katódák mintegy 20 Voltig menő 20 fűtőfeszültségű csövekhez általában jól beváltak. Ujabban az a törekvés, hogy közvetett fűtésű Katódákat nagy fűtőfes^üLtségekkel működtessünk. A velük felszerelt esö-25 veket soros vagy párhuzamos kapcsolásban közvetlenül (tehát váltakozó áramnál transzformátorok közbekapcsolása vagy egyenáramnál előtét ellenállások közbekapcsolása nélkül) a világítási 30 hálózati árammal tutik. Kísérletek azt igazolták, hogy az ismert oxidokból való szigetelőrétegek erre a célra kevéssé alkalmasak, mivel valószínűleg áz üzem közben a katódahüvely és izzó-35 szál között (párhuzamos kapcsolásnál a katóda izzószálvégei között Ss) fellépő nagy feszültségek hatása alatt oly változásokat szenvednek, amelyek többnyire rövid idő után átütéshez és ezzel a cső elromlásához vezetnek. A legjobb ered- 40 ményeket még alumíniumoxiddal, mint szigetelőanyaggal érték el. Az oxid azonban nagy keménysége és csekély zsugorodási képessége miatt nehezen dolgozható fel. Azonkívül aránylag alacsony 45 olvadáspontja is akadályozza általános alkalmazhatóságát. Már most azt találtuk, hogy az alumíniumoxid bizonyos vegyületeinek vagy hasonló viselkedésű keverékeinek 50 egészen meglepő nagy átütőszilárdságuk van és azonkívül lényegesen könnyebben munkáihatók meg, mint a tiszta oxid. Ezek a spinneltípusú alumíniumoxidvegyületek, mint MgO, AI2O3, BeO, AI2O3, 55-CaO, AUO:i. E vegyületeknek elektromos ellenállása az izzási hőímérsékleteken részben lényegesen nagyobb, mint az alumíniumoxidé. Hasonlóképen a legtöbb ilyen vegyület olvadáspontja több száz 60= fokkal van az aIum miunvoxid olvadáspontja felett. A találmány értelmében ezeket az anyagokat használjuk közvetett fűtésű katódák szigetelőtesteinek és szigetelőrétegeinek előállítására. Emel 55. lett célszerűen nem a természetben előforduló (többnyire igen tisztátlan) vegyületekből indulunk ki, hanem azokat tiszta oxidokból benső összekeveréssel és égetéssel állítjuk elő. 70< A következőkben az új eljárás néhány példaként! foganatosítási módját írjuk le: Fűtőszálak bevonására vagy katódahüvelyek bélelésére, pl. a porszerű vegyületeknek kollodiumlakkban vagy hasonló 75 folyadékokban való iszapját alkalmazzuk, mely folyadékokon a bevonandó részeket áthúzzuk vagy amelyekkel azokat