109071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövegeknek, ábráknak vagy jelzéseknek fényérzékeny felületeken vagy fényképészeti termékeken való előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109071. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szövegeknek, ábráknak vagy jelzéseknek fényérzékeny felületeken vagy fényképészeti termékeken váló előállítására. Hruska Rudolf oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 9-ike. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy akár még nem exponált fényérzékeny felületeken, akár már kész fényképészeti termékeken (lemezeken, íilme-5 ken, negatívokon, diapozitivokon vagy papírmásolatokon) utólagosan tetszőleges szövegeket (feliratokat), ábrákat vagy különböző jelzéseket aránylag könnyen és szabatos alakban állíthassunk elő. Az 10 alábbiakban a találmányt hangfilmekkel kapcsolatban ismertetjük, az eljárás azonban éppen úgy alkalmazható az imént felsorolt egyéb esetekben is. A mozgófényképfilmeken, különösen 15 hangfilmeken, azoknak a film szövegétől eltérőnyelvű országokban való vetítése esetére az illető ország nyelvében megszövegezett feliratokat szoktak alkalmazni. "Ügynevezett némafilmeknél a magyarázó 20 feliratokat külön filmszalagon reprodukálták és e külön (néhány méter hosszúságú) filmszalagot a megfelelően szétvágott mozgófénykép jelenetei közé iktatták és odaragasztották. Ezt az eljárást a 25 hangfilmeknél nem lehetett alkalmazni, mert ez a mozgófénykép szélén végigfutó hang-, képszalagot elrontotta volna. Ezért hangfilmeknél akként jártak el, hogy a magyarázó feliratokat magukon az egyes 30 jelenetek képkockáin, egy-két alsó sorban alkalmazták. Ennek foganatosítása meglehetősen körülményes volt; ugyanis a mozgóképfilmekből azokat a jeleneteket, amelyek képkockáin a kívánt felira-35 tokát alkalmazni akarták, ki kellett vágni és a film e részeiből ú. n. dublirozással először negativ, majd pozitív képet készítettek. Ezután a kívánt szövegeket leírták, illetve lerajzolták, az így készült „mutációkat" lefényképezték és a két 40 részt, vagyis a kivágott filmrész új másolatát és a külön elkészített, illetve lefényképezett szöveget összemásolták és az így elkészített filmrészt az eredeti íilmmel összeragasztották. Vetítés alkal- 45» inával e szöveg a kép sötét részén a szokásos világos betűkkel volt olvasható. Ez az eljárás, eltekintve attól, hogy magával a szétvagdalással a film folytonosságát megbontva, az összeragasztás 50 ellenére a hangképszalagot esetleg még mindig elrontották, sőt a hangképszalag „doublemásolata" sohasem lehetett oly pontos, mint az eredeti, igen körülményes, költséges és időtrabló volt, rendkívül gon- 55 dos munkát igényelt és még azzal a hátránnyal is járt, hogy az eredeti film kivágott (másolatokkal pótolt) részei kárbavesztek. E hátrányok kiküszöbölésére javasol- 60-tak már oly eljárásokat, melyek szerint a film fényképészeti rétegét nedvesítéssel meglágyították és azután a kívánt szövegeket alkotó betűtesteket vagy kliséket sajtoltak a meglágyult rétegre, 65-amelyből a kívánt részeket e sajtolással kiszorították. Ez eljárások jelentékeny egyszerűsítéssel jártak ugyan, de a réteg egyes részeinek közvetlen mechanikai kiszorítása kezdetleges, szabálytalan^ il- 70 letve bizonytalan körvonalú alakzatokat eredményeztek, amelyeknek számos hibás részei a vetítésnél természetesen még sokkal (fokozottabb mértekben mutatkoztak és így e módszer a gyakorlati köve- 75 telményeknek nem volt képes teljesen megfelelni. A találmány szerint a filmeken egy-