109055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás téglák előállítására
Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JfSsfK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109055. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Eljárás téglák előállítására. Nielsen Henrik mérnök Oslo (Norvégia). A bejelentés napja 1932. évi november hó 15-ike. Svédországi elsőbbsége 1931. évi november hó 16-ika. Bejelentő a 102.896 számú magyar szabadalmának leírásában olyan eljárást ismertetett tégláknak száraz sajtolással való előállítására, amelynél a kiásott 5 nyeirs agyagot először addig szárítjuk, amíg nedvességtartalma 10%-nál kisebbé válik, azután a szárított agyagot szernesézzük, majd a szemcsézett agyagot formákban sajtoljuk és a sajtolt tömböket 10 kiégetjük. Beható kísérletek azt mutatták, hogy ez eljárással egészen kiváló minőségű téglák állíthatók elő, és pedig nemcsak a téglák külseje, felületeinek simasága és 15 alakállósága tekintetében, hanem e tégláknak ezenkívül rendkívül nagy nyomási szilárdságuk és fagy á Il ók ép e ss égii'k is van. Azt találtam, hogy a fenti eljáráshoz 20 hasonló száraz sajtolási eljárással u. n. „könnyűtéglák", azaz különlegesen könynyü, porózus téglák is előállíthatók úgy, hogy az agyagiba szárítás előtt szerves anyagokat, pl. fűrészport, turfát, aprított 25 kokszot, szenet stb. bekeibeleztetiink. Ismeretes könnyűtégláknak a nedves sajtolási eljárással való olyan előállítása, melynél az agyagot a fentemlítettekhez hasonló szerves anyagokkal bensőleg ösz-30 szekeverik és a nedves keverékből téglákat formáznak. E téglákat azután hasonló ntódon, mint a közönséges nedvesen sajtolt téglákat, rendszerint levegőn szárítják és végül kiégetik. 35 Kísérleteim során megállapítottam, hogy ilyen könnyűtégláknak száraz sajtolással való előállítása bizonyos nehézségekkel jár. Ha ugyanis a szerves anyagokat a szá-40 rított és szemcsézett agyaghoz keverjük és azután a masszát nyomással formázzuk, akkor azt találjuk, hogy a sajtolt tömbök közvetlenül a sajtolás után, tehát még az égetés előtt alakváltozásokat szenvednek. A sajtolt tömbök kisebb vagy na- 45 gyobb mértékben elveszítik éles éleiket és sima, teljesen sík felületeiket, ami a bevezetésben említett 102.896 számú magyar szabadalmi leírás szerint előállított térin ékekre olyan jellemző. 50 Beható kísérleteim azt mutatták, hogy e hátrányon segíthetünk, ha először a nyers agyagot a szerves anyagokkal keverjük és a keveréket csak ezután szárítjuk é's szemcsézzük. 55 Jó termék előállítása céljából arról is kell gondoskodni, hogy a víztartalom száríiás közben ne csökkenjen túlságos-an kis értékre. Tapasztalataim azt mutatták, hogy a kevert és szárított massza ned- 60 vességtartalmának célszerűen 10 és 17% között kell lennie. Sok esetben 14% nedves'ségtartaiom igen alkalmasnak bizonyult. A téglák minőségére, különösen pedig azok könnyűségére nézve a sajtó- 65 láisi nyomás is fontos. A találmány értelmében kb. 100—150 kg/cm2 nyomás igen alkalmasnak bizonyult. Emellett különösen könnyű téglát kapunk, amelynek igen erős élei és sarkai vannak. 70 Az eljárást úgy foganatosítjuk, hogy a nyers agyagot mechanikai megdolgozás közben a szerves anyaggal, miint pl. fűrészporral, turfával, koksszal, szénnel stb., a téglák esetenként megkívánt fajsúlya- 75 nak megfelelő mennyiségarányban, bensőleg keverjük, majd a keveréket szárítjuk és szemesézzük. A szemeséknek átmérője célszerűen kb. 2.5 mm. A szemcsézett masszát azután formákban sajtoljuk és a 80
