109042. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, illetőleg elektroncsöves elrendezés éles karakterisztika könyökkel

— 2 — részben kompenzálja az (I) íőcső anódáramának további változását; vagyis ezen ponton túl az anódfeszültség tetszés szerinti mértékben érzéketlenné tehető a 5 vezérlőráes további feszültségváltozásaival szemben. (Lásd 2. ábra.) A törés élessége, valamint a meredekség változása a törés előtti és utáni rész közt ugyanazon íőesőre nézve annál na-10 gyobb, minél nagyobb a külső ellenállás (Ka) a főeső ellenállásához képest és minél nagyobb a segédcső meredeksége a főeső anódáram-anódfeszültség meredekségéhez képest. Ka a segédeső katódájá-15 nak feszültségét a tocső katódújának feszültségéhez képest növeljük, az elhajlási pont a főeső eredeti karakterisztikája mentén lefelé ,ha csökentjük, felfelé tolódik el. 20 2. Elrendezés éles felső könyök előállítására. (8. ábr;a.) A főeső anód ját összekötjük a segédcső katódjával és a segédcső felfogó elektródájának, illetőleg elektródáinak a toeső katódjához képest po-25 zitiv, de a használt anódtelep (auódpótló stb.) feszültségnél kisebb feszültséget adunk. Egyebekben az 1. elrendezésnél megjegyzettek érvényesek. Indirekt fűtésű katódnál célszerű, ha ügyelünk, hogy az 30 izzószál és katód közti szigetelés ellenállása a külső ellenálláshoz képest nagy legyen. Váltóáramú rezgések erősítése esetében célszerű a segéd csövet indirekt fűteni, miután így a főeső anódjának ká-35 ros kapacitását kevésbé növeljük, mint direkt fűtés esetében. A főeső káros anódkapacitása ugyan megnövekszik a szál és katód közti kapacitással, azonban ezen növekedés oly mérvű, hogy kis frekven-40 ciáknál nem kell tekintetbe venni, ha pedig a külső ellenállást hangolt rezgőkör képezi, úgy egyszerűen hozzáadódik a rezgőkör kapacitásához. P>. Elrendezés éles alsó és felső könyök 45 előállítására. Ha egy főcsőhöz egyidejűleg két segédcsövet alkalmazunk, mégpedig az egyiket az 1. elrendezés szerint, a másodikat a 2. elrendezés szerint, úgy az 5. ábrában megadott karakterisztikához jutunk. 50 A törések élessége, helyzetük a karakté-, risztika mentén stb. egymástól függetlenül épp úgy változtatható, mint az 1. és 2. elrendezéseknél. Elrendezés egy elektroncsővel. 55 A segédcső, illetőleg segédcsövek elektródáit a főeső elektródáival közös burában is elhelyezhetjük; így elektroncsövet nyerünk, mely a kombináció szerint 2., 4., illetve 5. ábra szerinti karakterisztikával bír. Amennyiben a segédkatódok indirekt 60 íűtésűek, úgy az 1. és 2. elrendezésnek megfelelő elektroncsőn él mindössze egy, a 3. elrendezésnek megfelelő elektron csőnél kettővel több kivezetésre van szükség, mint a normális csőnél. 65 Alkalmazási példák. Az 1. és 2. elrendezés például felhasználható rádiókészülékekben anódkönyökegyenirányítónak (Kraftaudion); előnye, hogy az amplitúdóktól közel független, 70 tehát torzításmentes erősítést ad és az érzékenységi küszöb is lényegesen kisebb, mérőberendezéseknél vállalkozó feszültségek egyenirányítására, valamint mindazon esetekben, hol valamely feszültségváltó- 75 zási folyamat alsó, illetőleg felső részének éles levágásáról van szó. A 3. elrendezéssel például elérhető, hogy a rácsra érkező váltakozó feszültségek csak bizonyos amplitúdóig erősíttetnek 80 torzítás nélkül, míg nagyobb amplitúdók csak a határokkal megszabott mértékben juthatnak érvényre. Szabadalmi igények: 1. Elektroncsöves elrendezés, jellemezve 85 az anodáramkörhöz párhuzamosan kapcsolt segédelektronforrással, melynek segítségével az anódáram változása a rácsfeszültségnek egy vagy több intervallumában egészben vagy részben ki- 90 egyenlíttetik. 2. Az 1. igényben védett elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektronforrás. illetőleg segédelektronforrások egy, illetőleg több külön va- 95 kuumcsőben vannak elhelyezve. 3. Az 1. igényben védett elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektronforrást illetőleg segédelektronforrások a főesővel közös bu- 100 rába vannak beépítve. 4. Az 1., 2. és 3. igényben védett elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektronforrás anódja a főeső anódjával össze van kötve; ka- 105 tódja pedig a főeső katódjához képest pozitiv. 5. Az 1., 2. és 3. igényben védett elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve,