109042. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, illetőleg elektroncsöves elrendezés éles karakterisztika könyökkel

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109042. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Elektroncső, illetőleg elektroncsöves elrendezés éles karakterisztika könyökkel. vitéz Barnóthy Jenő fizikus Budapest. A bejelentés napja 1932 évi április hó 21-ike. Az elektroncső egyes alkalmazási eseteiben megkívántatik, hogy az elektroncső bizonyos rácsfeszültségen túl további vezérléssel szemben csökkent érzékenységű, 5 vagy teljesen érzéketlen legyen. Más szóval az ily kívánalmaknak megfelelő elektroncsöveknek oly ráesfeszültség-anódáram-karakterisztikával kell bírniok, mely a kívánt helyen éles töréssel csökkent me-10 redekségű, vagy vízszintes részbe megy át. Mint ismeretes, az elektroncsövek eredetileg is rendelkeznek ily karakterisztika-töréssel, azaz könyökkel. (Pl. lalsókönyök, telítési könyök stb.) Ezek azonban egv-15 részt nem éles törést, hanem lassú átmenetet képeznek a karakterisztika különböző meredekségű részei közt; másrészt sem helyük a karakterisztika mentén, sem az utánuk következő rész meredeksége 20 nem szabályozható tetszés szerint. Az alábbiakban leint találmány oly elektroncső, illetve elektroncsöves elrendezés, melynél a rácsfeszültség-auódáramkarakterisztika az alsó, illetőleg felső kö-25 nyüknél egyrészt élesebb törést mutat, mint ugyanolyan geometriai elrendezésű, de a találmány szerint nem módosított bármely elektroncső; másrészt úgy a törés (könyök) helye a karakterisztika mentén, 30 valamint az utána következő rész meredeksége szabályozható. Ezen cél elérésére az anódáram változását egy bizonyos rácsfeszültségen túl egy külön hozzáadott, illetőleg elvont elek-35 tronárammal részben, illetőleg teljesen kompenzáljuk, miáltal az anódfeszültség érzékenysége a vezérléssel szemben bizonyos rácsfeszültségen túl hirtelen megváltozik. Az elrendezés több külön elektroncsővel, 40 vagy egy csővel is megvalósítható. Elrendezés több elektroncsővel. 1. Elrendezés éles alsó könyök előállítására. (1. ábra) (I) a használt elektroncső (főcső) (közvetett, vagy közvetlen fű- 45 tésű, egy, több, vagy külső rácsú stb.) (II) a segédcső, lehet bármely rendszerű elekt} öncső, melynek rácsa és anód ja egymással össze van kötve; de lehet egyeirányító cső, vagy külön erre a célra készített két 50 elektródás elektroncső is. Felfogó elektródáját, illetőleg elektródjait összekötjük a főcső anód jávai, kaitódjának a főcső katódjához képest pozitív, de a csövekre kapcsolt anódtelep (anódpótló stb.) feszült- 55 ségénél kisebb feszültséget adunk. Ha mindkét cső direkt fűtésű, úgy a két cső fűtőszálait külön-külön, egymástól szigetelt telep (transformátor, fűtőpótló stb.) tá?3lálja. Ha az egyik, vagy mindkét cső 60 indirekt fűtésű, úgy a két fűtőszálat közös telepből stb. is táplálhatjuk. (Ra) külső ellenállás ohmikus, vagy impedancia. I~Ia a főcső vezérlőrácsának (G) feszültségét változtatjuk, vezéreljük, akkor — 65 mint ismeretes — az .anódáram egyező, az anódfeszültség az (Ra) külső ellenállás következtében ellenkező fázisban fog változni. Vele együtt változik a segédcső anódfeszültsége is. Amíg ezen anódpoten- 70 ciál alacsonyabb, mint a segédcső katódpotenciálja, a segédcsőben nincs elektronáram és az elrendezés karakterisztikája egyezik a főcső karakterisztikájával. Ha azonban az anódák potenciálja túllépi a 75 segédcső katódpoteneiálját, a segédcsőben elektronáram lép fel, mely teljesen, vagy