109038. lajstromszámú szabadalom • Fogkefe

Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109038. SZÁM. — Ill/'b. OSZTÁLY. Fogkefe. Derzsy Veress Kálmán iparművész Budapest. A bejelentés napja 1932 évi november hó 7-ike. A találmány fogpéptárral egyesített hi­giénikus fogkefe. A csatolt rajz a találmány szerinti kefe egy kiviteli alakját mutatja példakép­íj pen. Az 1. ábra a fogkefe hosszmetszete. A 2. ábra a kefiefejnek hosszmetszete az előbbire merőleges síkban. A 3. ábra a kefefej keresztmetszete. A 10 4. ábra az 1. ábra IV—IV vonala sze­rinti, az 5. ábra az 1. ábra V—V vonala szerinti metszet. A 6. ábra egy részlet nézete, a 15 7. ábra a találmány szerinti fogkeféhez alkalmas fogpéptubus részben metszett nézete. A fogkefe bárom főrészből áll és pedig az (A) keféből, a fogpéptubust magába 20 foglaló, a kefe nyelének egy részét alkotó (B) tokból és a (C) keifevédőburokból. A (B) tokba, (1) fedéllel zárható nyílásán át a 7. ábra szerinti tubus helyezhető. A (B) tok, fenéklapja mellső és hátsó végén, 25 emelkedő fogazott (2) pályaként van ki­képezve és a tok két oldalfalán a (2) pá­lyával párhuzamos (3) hasítékok halad­nak végig. A (3) hasótákokba a (2) pálya fogadásával azonos fogazású (4) henger 30 (5) ősapjai illeszkednek (1. és 6. ábra), mely csapok egyike (6) gombot hord. A (B) tok a (7) ke lefejtiez csatlakozó (8) nyélben folytatódik, melynek (10) furata a (B) tok felőli végén anyacsavarmene-35 tes, a kefefejben pedig a sörték közé tor­kollik. A (11) tubus annyiban tér el az eddigiektől, hogy csavarmenetes (12) nyaika (13) csőiben folytatódik, mely a tu­busnak a (B) tokba való helyezésekor a (10) furat (101 ) részébe kerül. A (7) kefe- 10 fej fecskefarkalakú keresztmetszetű hor­nyaiba (3. ábra) a (15) sörtéket hordó (16) lemez fecskeíarkalakú eresztékei tolha­tók. A sörték tehát kicserélhetők. A kefe a. (B) tokra tolható (C) védőburokkal óv- 45 ható a szennyeződéstől. A (11) tubust, a 7. ábrán szaggatott vonalakkal rajzolt kupakjának lecsava­rása után, a (B) tokba helyezzük ós csa­varmenetes (12) nyakát a (10) furat csa- 50 varmenetes végébe csavaroljuk. A tubus hátsó (14) nyúlványa a (4) henger alá ke­rül, mely a (6) gomb forgatásával a (18) nyíl irányában gördíthető ós gördülés közben maga alá gyűri a tubust, melyet 55 összeszorítva, a (10) furaton át, fogpépet nyom a (15) sörték közé. Szabadalmi igények: 1. Fogkefe, amelyet a kefemyél folytatá­sát képező és fogpéptubust felvevő (B) 60 tok, e tok oldalfalaiban vezetett, a fogpépet a tubusból kinyomó (4) hen­ger és a furatos kefe fejet a tokkal összekötő, ugyancsak furatos kefenyél jellemez. 65 2. Az 1. igényben védett fogkefe kiviteli alakja, amire az a jellemző, hogy mellső és hátsó végén emelkedő, foga­zott (2) pálya képezi a (B) tok fene­két. _ 70 3. Az 1. és 2. igényben védett fogkefe ki­viteli alakja, amire jellemzők a (B) tok oldalfalán kiképezett (3) hasítékok és e hasítok okban (5) csapjainál fogva vezetett, fogazott felületű (4) henger, 75 amelynek egyik (5) csapján a (6) for­gató gomb ül. 4. Az 1—3. igényekben védett fogkefe ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom