109031. lajstromszámú szabadalom • Kapacitásosan csatolt körökből álló, hangolható rezgőrendszer
— 2 — csatolások erősségének megfelelő megválasztásával állandó vagy előre meghatározott módon a frekvenciával változó csatolást kaphatunk. 5 Ily kombinált csatolást tartalmazó kapcsolás első foganatosítóéi példáját a 3. ábra mutatja. A (C») és (C3) értékeknek (Ci) és (Cs)-hez képest fent feltételezett aránya mellett az eredő csatolási tényező 10 az 1. és 2. ábrák két csatolási tényezőjének összege. A csatolási tényezőnek tehát a 3. ábra rendszerében két tagja van, melyek közül az egyik a frekvenciával növekszik, a másik pedig a frekvenciával 15 csökken. A (C») és (C4) értékek célszerű megválasztásával elérhetjük pl. azt, hogy a csatolási tényező az egész hangolási körzetben csak kis mértékben változik. A 4. ábra oly rendszert mutat, melynél 20 a csatolási tényező a frekvenciától független. Ha e rendszerben (O.) lényegesen kisebb és (C«) lényegesen nagyobb (C0-és (Csőnél, a csatolási tényező számiára a következő kifejezés érvényes: 1 Qi -t f fJ 2 k== c;V lt Az 5. ábrán a 4 ábrával teljesen azonos fajtájú kapcsolás látható, a kapcsolást azonban szimetriássá tettük két (Cs) és (CT) kondenzátor hozzátoldásával, mely 30 kondenzátorok közül az első a hangolási kapacitásokhoz képest nagy, a második pedig e kapacitásokhoz képest kicsiny. E rendszer csatolási faktorát a következő képlettel fejezhetjük ki: 35 A változhatatlan kondenzátorok számát még erősen növelhetjük, de minden esetben a fent megadott általános jellegű esa-70 tolási tényezőt kapjuk. A kondenzátorok számának növelése tehát nem gyakorlati jelentőségű. A kapott rendszereknek csatolási tényezője mindenkor a fent megadott általános jellegű 75 és benne oly tag mellett, mely a frekvenciától független, a frekvenciával csökkenő és a frekvenciával növekvő tag is előfordul. A 7. ábra pl. oly kapcsolási elrendezést 80 mutat, melyben a (Cs) kondenzátornak kis kapacitása van, mely kisebb a (CV) és (C2) hangolási kondenzátorokénál, míg a (Oo), (Ct) és (C'-O-vel azonos nagyságrendű. k = 1 f i^A- 4- —7 \f ki C6 \ L, -+- C8 V L2 ' a csatolás tehát itt is a hangolási frekvenciától független. A csatolási tényező legáltalánosabb formája, melyet megadott módon változtat- 40 hatlan kapacitások segítségével kaphatunk, a következő: , b . k = a tó2 H c. ' O)2 ^ Az ezen képletben előforduló (a, b) és (c) tényezőknek különböző előjelük lehet 45 és értékük a csatolási kapacitások nagyságának megválasztásától függ. Ha a 3. ábrán (Li)-t (Ci)-gyel vagy (La)-őt (Ca)-vel felcseréljük, a két csatolás egymás ellen hat és a csatolási tényező ki- 50 fejezése a következőképen fejezhető ki: \ k = CÜ2 C3 j/ L,L2 , , Az 5. ábrán feltüntetett kapcsolás is (Li) és (Ci) vagy (La) és (Cs) kicserélése esetén az előjel megfordítását adja ama, 55 részek egyikénél, amelyekből a csatolási tényező kifejezése áll. Nyilvánvaló, hogy az ismertetett módon a csatolási tényező lefolyása sokféleképen változtatható. 60 A 6. áibra három kis (Cs, Cs, C-) és három nagy (C4, C«, Cs) kapacitásból álló rendszert mutat. Ez a kapcsolás az 5. ábrának az 1. és 2. ábrával való egyesítéseként fogható fel. Ez esetben a csatolási tényező ki- 65 fejezése: Ezzel k = a w2 — b, 85 csatolási tényezőt kapunk, amelyben (a) és (b) pozitív állandók. A 8. ábrán (Ct) lényegesen nagyobb, mint (Ci) és (Cs), míg (C10) azonos nagyságrendű (Ci) és (Ca)-vel. 90 A csatolási tényező ez esetben: A 9. ábrán végül a (C») és (Cu) kapacitások a hangolási kapacitásokkal azonos 95 nagyságrendűek, míg (Cs) igen kicsiny.
