109022. lajstromszámú szabadalom • Barnaszéntüzelésű állókazán, kiváltképpen lemezkazán, különösen központi melegvíz vagy gőzfűtéseskhez

.Megjelent 1934. évi április hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109022. SZÁM. — lT/h. OSZTÁLY. Barnaszéntüzelésű állókazán, kiváltképpen lemezkazán, különösen központi melegvíz- vagy gőzfűtésekhez. Hermáim Gyula oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi december hó 3-ika. A találmány barnaszén-tüzelésű, álló kazán, kiváltképen lemezkazán, különösen központi melegvíz- vagy gőzfűtésekhez és a találmány célja főleg hazai barna-6 szenek kézi eltüzelésére való álló melegvíz- és gőzkazánok füsmentességének a kezelés egyszerüshítése mellett való biztosítása. Az ismert ilynemű szerkezetek füstmen-10 tességét általában többé-kevésbbé előmelegített másodlagos levegőnek a rostély fölé, illetve ntán való bevezetésével igyekeztek elérni. Minthogy az ismert kézi kazántüzeléseknél a tüzelőanyagot periodiku-15 san adagolják a rostélyra, a gázfejlődés lökésszerű ós a másodlagos levegő menynyiségét úgy a teljesítménynek, mint a gázmennyiségnek megfelelően jó hatásfok eléréséhez rövid időközönként vagy foly-20 tonosan szabályozni kell, ami a tapasztalat szerint gyakorlatilag alig foganatosítható. Ismeretes ezenkívül olyan kazánszerkezet is, melynek az ismert kétaknás szoba-25 kályhákhoz hasonlóan egy tüzelő- és egy töltőaknája van, mely utóbbiból a nagyobb időközökben betöltött tüzelőanyag a tüzelőakna alapját képező rostélyra lassítva ömlik. Minthogy azonban ezeknél a 30 szerkezeteknél a töltőakna kellő hevítő szerkezettel ellátva nincs, a rostélyra ki nem gázosodott szén kerül, miért is ezen .tüzeléseknek az üzemi követelményeknek megfelelő szabályozása jó hatásfokkal is-35 mét csakis mind az elsődleges, mind a másodlagos levegőnek fentemlített külön mennyiségi szabályozásával, tehát gyakorlatilag nehezen foganatosítható. A találmány szerint a kazánt szintén töltőaknával látjuk el, de ezt a kazán 40 tiizelőteréhe állítva, hatásosan melegítjük, miáltal a töltőaknáiban lefelé csúszó széntömeg kellően kigázosodva, koksziszerűen érkezik a rostélyra; ezen elrendezés továbbá azt is eredményezi, hogy minél in- 45 tenzívebb a tűz, annál gyorsabb a kigázosítás is, a fejlődő desztillációs gázok mennyisége tehát az elégető elsődleges levegő mennyiségével közelítőleg arányos; a gázok az izzó szénréteg fölött ennél- 50 fogva másodlagos levegő hozzávezetése nélkül jó hatásfokkal égethetők el és az elégés a koksz-tüzeléshez hasonlóan, egyszerűen az elsődleges levegő mennyiségének szabályozása által is jó hatásfokkal 55 történhet. Következésképen a kazán teljesítménye ismert önműködő huzatszaíbályozó készülékkel szabályozható, mely csupán az elsődleges levegő mennyiségét ismert módon a hamnajtón át szabá- 60 lyozza. Az ismert kétaknás tüzelőszerkezeteknek ezenkívül hátrányuk, hogy a töltőaknában levő széntömeg nyomása által terhelt rostély nehezen salakozható. Ezt a 65 hiányt a találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy a töltőakna és a rostély közé elzáró elemet iktatunk, melyet, pl. rudazat segítségével, úgy a töltőaknához, mint a tüzelőrostélyhoz képest, függőleges 70 irányban elállíthatunk. Evvel az elzáróelemmel salakozás előtt a töltőaknáiban levő szenet feltorlaszthatjuk, a salakozás elvégzése után pedig az akna és a rostély közé a mindenkori .szénfajtának és terhe- 75 lési fokozatnak megfelelő rést állíthatunk be. Az említett elzáróelem és a rostélyzat