109020. lajstromszámú szabadalom • Pénztálca

^ Megjelent 1934. évi április hó 3-áiv. MAGYAR KIRÁLYI jBSBBjL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109020. SZÁM. — Yl/a. OSZTÁLY. Pénztálca. Takács Gyula gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi március hó 30-ika. Pénztáraknál, általában oly helyeken, ahol pénzforgalom van, pénztálcát használnak, hogy az aprópénz felvételét megkönnyítsék s ezzel egyrészt a pénztár 5 munkáját gyorsítsák, másrészt az üzletfél számára ezt az aktust is leegyszerűsítsék. Ilyen pénztálca többféle van forgalomban, de célját egyik sem oldja meg tökéletesen, mert róluk az aprópénz fölvé-10 tele csak nehézkesen, keztyűs kézzel pedig egyáltalában nem lehetséges. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, oly megoldással, mely szerkezeténél fogva lehetővé teszi azt, hogy 15 róla akár egy-egy darab aprópénzt (még a legkisebbet is), akár egyszerre többet is, azonnal fölvehessünk a legtermészetesebb fogással, még vastag téli keztyűben is. A találmány egy példaképeni kiviteli 20 alakját az 1. ábra felülnézetben, a 3. ábra egy részletét metszetben, míg a tovább fejlesztett és tökéletesített kiviteli alakot az 25 1. ábra felülnézetben, a 2. ábra hosszmetszetben mutatja, a 4. ábra az alkotó elemek szerkezeti működését szemlélteti. A találmány leírása a következő. 30 Alkalmas (a) keret közé foglalt (b) síklapból félgömbalakú (d) dudorok (3. ábra) állnak ki. E félgömbalakú dudorok nagyságát és egymástól való távolságát az , szabja meg, hogy még a legkisebb (p) 35 pénzegységet is megakadályozzák abban, hogy lapjával a (b) síklapra feküdjék. A (p) pénz e (d) dudorokon a 4. ábrán eredményvonalakkal feltüntetett, szélső (pl) és (p2) helyzeteket veheti fel. 40 Világos tehát, hogy a találmány használata közben, tehát ha a pénztálcára aprópénzt helyezünk, a pénzért nyúló kéz mindenkor talál olyan elálló részt, melynek segítségével a pénz a tálcáról könnyen felvehető. 45, Ez újdonságnál annak várható nagy reklámhatását is tekintetbe vesszük a kiképzésnél. A pénztálca (g) fejét ugyanis az 1. és 2. ábrán látható, ferde (h) síkkal határoljuk, hogy e ferde síkon elhelyezett 50 reklámszöveg könnyen olvasható legyen. E primitív megoldásnak kétségtelen hibája az, hogy a pénz után nyúló kéz, amikor végig siklik a dudorokon, ezt megérzi s sokak számára ez az érzés kellemetlen 55 lehet. E hiányt teljesen kiküszöböli a találmánynak az 1—2. ábrákon feltüntetett kiviteli alakja. Ennél a kiviteli alaknál a (b) síklap (c) furatokkal van ellátva s e furatokba félgömb fejű (d) süvegek illesz- go kednek, melyek nyaka a furat kiképzése szerint lehet kúpos (2. és 4. ábrákon feltüntetett kiviteli alak) és lehet hengeres is, alsó ütköző karimával ellátva. A (b) síklap fölé csak a (d) süvegek fél- 65 gömb alakú fejei emelkednek, tehát felülnézetben az előbbi megoldással teljesen azonosak (1. ábra). Minthogy azonban minden egyes süveget (f) rugó szorít fel a furatba, e süvegek már a legkisebb erőha- 70 tásra a lap síkja alá nyomódnak. A találmány e példaképeni kiviteli alakjának működése a következő: A (p) pénz felfekvésének két szélső (pl, p2) helyzetét ugyancsak a 4. ábra mu- 75 tatja. A (p) pénzért nyúló ujjak az útjukba eső félgömbalakú (d) fejekhez érnek. E hozzáéréssel kifejtett erőhatás az útban lévő süveget annyira a furatába nyomja, amennyire az éppen szükséges (a 80