109016. lajstromszámú szabadalom • Formakeret-vasbeton üvegtetők, vasbeton-üvegfalak, vasbeton-üvegablakok és egyéb vasbeton üvegtestek előállítására

Megjelent 1934. évi április hó 8-án. g. ^ MAGYAR KIEÁLTI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG I SZABADALMI LEÍRÁS 109016. SZÁM. — VlII/G. OSZTÁLY. Formakeret vasbeton-üvegtetők, vasbeton-üvegfalak, vasbeton-üvegablakok és egyéb vasbeton üvegtestek előállítására. Liese Pál igazgató Bérlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1933. évi janaár hó 21-ike. A találmány vasbetonból és üvegből készült falak, tetők, ablakok stb. készítésére vonatkozik, amelyeiknél ügynevezett kerek, azaz, hengeres üve,"testeket al-5 kalmaznak, amelyeket vasbetonvázba ágyaznak. Az efajta falak stb. ismert módon olykép készülnek, hogy egy alzatszerű héjazáson formakereteket sorakoztatnak egymás mellé, amelyeknek a: ki-10 alakítása olyan, hogy egymást keresztező csatornák keletkeznek. A kerek üvegtesteket ezekre a formakeretekre helyezik rá és a csatornákat, valamint az üvegtestek (közötti közbenső tereket be-15 tonnái öntik tele. A formakereteket, a beton lekötése után, lefelé húzva eltávolítják. Ilykép egymást keresztező betonbordákból álló rácsrendszer keletkezik, a bordáik minden egyes mezőnél üreges 20 teret zárnak körül, amelyeknek magassága a bordákkal egyező és amelyet az üvegtest fed. A formakeretek a vasbetonváz elkészítésére derékszögű alaplemezzel láthatók 25 el, úgy, hogy a keretek a' héjazáson szorosan egymás mellé helyezhetők, viszont a kereteknek ama helyein, ahol az üvegtestek felfeküsznek, köralakú nyílásoknak kell lenniök, amelyek az üvegtest 30 átmérőjének felelnek meg. Ilykép a formakereteknek, szögletes alaplemezüktől kiindulólag, felfelé körgyűrű alakú részbe kell átmienniök. Az ©fajta vasbeton-üvegfal stb. fény-35 átbocsátóképessége annál kisebb, minél magasabbak a bordák, mert annál több fénysugár verődik vissza a betonbordákról, vagyis a fénysugarak egy része az üvegtesten át, minden további nélkül, neim hatolhat be a megvilágítandó térbe. 40 Már pedig nagyobb fesztávolságú, vagy pl. oly tetőknél, amelyen teherkőzlekedós van, a bordák aránylag magasra méretezendők. Az eddig használatos formakereteknél a szögletes alaplemezt a kör- 45 alakú nyíláshoz olyan résszel kapcsolták, amely egy lekerekítés beiktatása mellett üreges csonkakúp alakú. A találmány szerint a vasbeton-üvegfal stb. fényátboosátóképességét azzal nö- 50 véljük, hogy olyan formakereteket alkalmazunk, amelyeknél egy négyzetalakü alapkeret oldalaitól kiinduló, homorúau boltozott négy csonkagulafelület felső oldalélei az iivegtest befogadására való 55 köralakú nyíláshoz behajlítottak és a csonkagula-felületek a köralakú nyílás felé meghosszabbított, kis lejtésű sarokélekben metszik egymást. Az ilykép kialakított formakeretek alkalmazásánál a 60 kerek üvegtestek használata ellenére is biztosítható a fénynek a szögletes üvegtesteknél a csonkagulaalak révén elérhető nagymértékű és messzire szétszóródó belépése. A betonbordák alkotta mezők tJ5 sarkaiban ékformájú hornyok keletkeznek, amelyeken át a ferdén beeső fénysugarak nagyrésze közvetlenül lép be a megvilágítandó térbe, tehát anelül, hogy a betonbordákat érné. Különösen beépí- 70 tett boltozatos tetőknél, amelyeknél az athaladó fénymennyiség a boltszék közelében csekély, ezeknek a formakereteknek! az alkalmazásával az ív végeinél levő térrészek lényegesen világosabbakká 75» válnak. A mezők sarkaiban elmaradó beton révén a tető súlya is csökken, úgy, hogy a bordák alacsonyabbak lehetnek,