109012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés röntgensugárzás energiájának mérésére

Megjelent 1934. évi április hó 8-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109012. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Berendezés röntgensugárzás sugárzási energiájának mérésére. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Újpest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 19-ike. A találmány eljárás és berendezés röntgensugarak sugárzási energiájának mérésére és regisztrálására és a sugárzási energia időbeli integráljának meghatáro-5 zására. A találmány szerinti eljárásnak alapgondolata az, hogy a röntgensugara­kat közvetve vagy közvetlenül fényelek­tromos áramok létesítésére használjuk fel és a röntgensugárzás energiáját ezen ára-10 mok erősségének mérésével határozzuk meg. A találmány szerinti eljárás és beren­dezés nemcsak egyes röntgenberendezések összehasonlító vizsgálatára és tudományos 15 célokra, hanem egyszerűsége folytán az orvosi gyakorlatban, a szükséges röntgen­dózis megállapítására is előnyösen felhasz­nálható s ezen utóbbi alkalmazásában a kívánt fiziológiai hatás elérésére szükséges 20 sugárzástnennyiség pontos ellenőrzését és biztos adagolását teszi lehetővé. A találmány szerinti berendezés az el­iárás foganatosítására használt fényelek­tromos szervek szerint változhat. Ilyen 25 szervek gyanánt használhatjuk a tulajdon­képeni fényelektromos cellákat, amelyek a fémeknek, különösen az alkáli-fémeknek, azon tulajdonságán alapszanak, hogy va­kuumban vagy kis nyomású gázzal töltött 30 térben a fény hatására elektronokat bo­csájtanak ki, vagy a Becquerel-féle elek­trolitos fényelemet, amely valamely folya­dékba merülő két fémelektrodából áll s az egyik elektródát érő fény hatására elek-35 tromotoros erőt, illetve villamos áramot szolgáltat. Különösen előnyösek azonban el járásunk foganatosítására a réz-rézoxidul típusú, a következőkben «száraz fényelektromos 40 elem» névvel jelölendő berendezések, ill. fényelemek, miként azt az alábbiakban részletesen kifejtjük. Ha a Röntgen-sugarakat közvetve akar­juk fényelektromos, áramok létrehozására felhasználni, akkor a találmány értelmében 4T > úgy járunk el, hogy a Röntgen-sugarakat valamely foszforeszkáló ernyőre (cinkszul­fid, kaliciumwolframát stb.) ejtjük, az er­nyő fényével a fényelektromos szervet megvilágítjuk és az ebben létrejött ára- 50-mot, amely tehát a röntgensugárzás ener­giájának is mértéke, alkalmas műszerrel mérjük. Azt találtuk azonban, hogy az elektro­litos fényelemek, továbbá a fentebb emlí- 55. tett száraz fényelektromos elemek a röntgen­sugárral szemben közvetlenül is érzé­kenyek, amennyiben1 a reájuk eső röntgen­sugár ezen fényelektromos elemekben elek­tromotoros erőt, ill. zárt áramkör esetén GO< fényelektromos áramot hoz létre. Egy ilyen száraz fényelektromos elem alkalmazása esetén az egész berendezés rendkívül egy­szerű, nevezetesen magából az elemből és egy hozzákapcsolt érzékeny árammérő mű- 65 szerből áll. A fényelektromos elemet a röntgensugarak hatásának kitéve, a mű­szer kilengéséből a sugárzás energiáját köz­vetlenül meghatározhatjuk. Ha pedig a su­garak energiaváltozásainak időbeli lefolyá- ?0» sát kívánjuk meghatározni, úgy mérőmű­szerként regisztráló, pl. szalagon író mű­szert használunk, melyet, ha közvetlenül le nem olvasható, más mérőműszerrel sorba is kapcsolhatunk. 75 Ezen eljárásnak, ill. a megvalósítására szolgáló berendezésnek még kedvezőbb fo­ganatosítási módját, ill. alakját kapjuk, ha a fényeleimet és villamos mérőműszert tar­talmazó áramkörben még egy külön áram- 80-

Next

/
Oldalképek
Tartalom