108999. lajstromszámú szabadalom • Támcsavarkötés különösen mozdonyokhoz

— 2 — Tűzszekrények céljaira acél, elsősorban oly acél jön szerkezeti anyagként tekintetbe, amely 2% és ennél több nikkelt, vagy 0.5—1%, mangánt, vagy a két fém csekély 5 adalékát tartalmazza. Króm, vörösréz, szilícium, molibdén csekély adalékai egyenként vagy egymással kombinálva is használhatók. A rézdús szerkezeti anyagok közül első-10 sorban csekély nikkel- és sziliciumadalékot tartalmazó, nagy vörösréztartalmú rézötvözetek jönnek tekintetbe, melyekhez még vasat és mangánt is hozzáadhatunk. Vörösrézdús többkomponensű ötvözetek is 15 használhatók, melyeknek vörösréztartalma legalább 95% és melyek a következő elemek közül: vas, szilícium, ón, króm, berilium, alumínium, kobalt, arzén és foszfor, 'legalább kettőt, egyidejűleg tartalmaznak 20 adalékként. A találmány kivitelénél az egész tűzszekrényt és a támcsavarokat készítjük ezekből az anyagokból; elegendő azonban, hogy csak a legjobban igénybevett része-25 ket, vagyis a tűzövben fekvő falrészeket, esetleg a csőmezőt is készítjük a nagy hőrugalmasságú anyagokból, a kevésbbé igénybevett részeket, különösen pedig a -csupán húzásra, és haj-lít-ásra igénybevett 30 hajlati helyeket pedig a régebben alkalmazott, képlékenyebb szerkezeti anyagokból. Végül megvan annak a lehetősége is, hogy a vörösrézdús szerkezeti anyagokat egész tömegükben vagy részben nemesít-35 síik. A fentemlített vörösrézdús ötvözetek legtöbbje, különösen azok, amelyek egyrészt kevés nikkel-, mangán- vagy króm-és másrészt szilícium- vagy arzénadalékot tartalmaznak, hőkezeléssel n-emesíthetők. 40 Ez a hőkezelés elsősorban 750—950 C°-on való izzításban áll, amely vagy a feldolgozás előtt, vagy az ilyen hőmérsékleten eszközölt feldolgozás útján megy végbe. Ezt követőleg az ötvözeteket, illetve a már kész 45 munkadarabokat hirtelenül lehűtjük, majd ismét valamivel kisebb hőmérsékletre, ctzciz 300—500°-ra hevítjük. Ezzel a tartós, -egyforma igénybevétellel szembeni ellenállás, illetve a hőelaszticitási határ tetemesen nö-50 vekszik, úgy, hogy a rugalmas alakváltozással szemben fellépő ellenállás nő. Ha az egész tűzszekrényt, valamint a támcsavarokat óhajtjuk a nagy hőrugalmassági határú anyagból előállítani, akkor 55 az összes anyagot vetjük alá nemesítésnek. A nemesítést azonban csupán a nagy igénybevételű helyeken is foganatosíthatjuk. Ekkor -azonban csak ezeken a helyeken érnők el a szilárdsági tulajdonságok fokozását, míg a többi hely kevésbbé ke- 60 mény és szilárd maradna. Az ilyen differenciált, vagy helyi nemesítés kivitelénél a lágyan hagyandó helyeket, — pl. a falgörbületeket, esetleg a kevéssé felmelegített, a tűzövön kívül fekvő falrészeket — 65 a temparálás után, hegesztőlánggal, vörösizzásig hevítjük, míg a többi, keményen hagyandó felületeket lehűtjük, pl. úgy, hogy a két öv érintkezési helyén -agyaggátat létesítünk és a létesített térben vizet 70 keringtetünk. A helyi nemesítés további lehetősége az, hogy az egész anyagot 700—900°-nál alakítjuk, illetve izzítjuk, majd csupán a később keményen hagyandó helyeken hír- 75 telen lehűtjük. A többi részt, pl. izzó homok rászórásával, lassan lehűtjük, úgy, hogy az utánakövetkező alacsonyabb hőmérsékletre -való újbóli felmelegítésnek (megeresztésnek) csupán az edzendő ré- 80 szekre van befolyása. Végül ligy is eljárhatunk, hogy az egész anyag feldolgozása és hirtelen lehűtése után, csupán az edzendő részeket melegítjük, pl. hegesztő lángzókkal, míg a lágyan 85 hagyandó részeket hűtjük. A hirtelen lehűtés utáni újbóli fölmelegedés nem kell, hogy feltétlenül külön művelet legyen. Mivel a tűzszekrények, üzem közben, a legjobban igénybevett he- 90 lyeken, még 300—400°-os hőmérsékletnek is ki van téve, az edzés az üzem közben is végbe mehet. Elegendő tehát, ha az ízzítást és a hirtelen lehűtést végezzük e-1 előzetesen, míg a megeresztő edzést a már 95 kész, beépített anyagon az üzemi hőmérséklet végzi. Ekkor önmagától éppen azok a falrészek edződnek, melyeknek nemesítése különösen kívánatos. Az ismertetett intézkedésekkel a tűz- 100 szekrényeknek két, különböző anyagból való előállításánál a következő kombinációk lehetségesek: 1. Csak az elősarukat készítjük hőszilárd anyagokból, pl. kb. 1.5%-ig terjedő nikkel- 105 és sziliciumadalékot tartalmazó vörösrézötvözetből. Ez a lehetőség rendkívül gazdaságos, különösen akkor, ha már beépített tűzszekrény javításáról van szó. E mellett csupán a megsérült falrészeket és 110 esetleg a hozzátartozó támcsavarokat helyettesítjük a célszerűen előzőleg nemesített, nagyobb rugalmasságú szerkezeti anyagokkal. 2. Az egész, tűzszekrényt ötvözött, ne- 115 mesíthető szerkezeti anyagból állítjuk elő