108997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet folytatólagosan sajtolt agyagszalagok lyukasztására

resztülhaladó anyag mennyiségét, kompresszióját és szövetsűrűségét, hanem a lyukasztómagok között mutatkozó helyi kompresszió és a szegélykompresszió kö-5 zötti viszonyt is befolyásolhatjuk. A szabályozással továbbá a feldolgozandó agyag stb., mindenkori anyagi sajátságaihoz és üzemállapotához igazolhatunk és még az előnyük is van, hogy a mindenkori leg-10 kedvezőbb kompresszióhatárokat betarthatjuk. A helyi fékezést akár fojtással, akár a szalagszegély kerületére gyakorolt nyomással láthatjuk el. E műveletek igen egysze-15 rűen és gyakorlatilag említésreméltó munkaveszteség nélkül foganatosíthatók és érzékeny, átmeneteles szabályozást tesznek lehetővé. A leírt eljárás foganatosításához való új •20 szerkezet, úgyszintén az eljárás további kiviteli módjait, a rajzok nyomán írjuk le közelebbről, amelyek néhány kiviteli példát vázlatosan tűntetnek fel. Az 1. és 2. ábra egy-egy, az új eljárás 25 szerint előállított fali tégla felülnézete.. A 3. ábra a lyukasztófejnek a 4. ábra III—III vonala szerint vett és a normális üzemi helyzethez képest, a rajz síkjában 90°-kal elforgatott keresztmetszete, belül-30 ről nézve. A 4. ábra a saj tolófejnek a 3. ábra IV—IV vonala helyén vett, sajtoló-irányú metszete Az 5. ábra a saj tolófejnék a 3. és a 4. ábra 85 VI—VI vonala iránt vett, vízszintes metszete. Az 1. ábra normális falitéglát, a 2. ábra pedig szokásos alakú választófaltéglát tűntet fel. Mindkettő sejtszerűen soklyukúvá 40 van áttörve és mindegyiknek (1) szegélyfalai, (2) sejtfalai és (3) sejllyükai vannak. A rajzokból kivehetőleg, sejtszerűen beosztott, gyakorlatilag szabályos hatszögletű (3) lyukakkal törtük át a szalagot, 45 aminek előnye, hogy a legkevesebb sejtfallal a lehető legnagyobb szilárdságot érjük el és hogy a sejtfalak mindenütt egyenlő vastagok, mimellett a lyukszögletek meglehetős tompák. Ez a hatszögletes be-50 osztás minden tekintetben a lehető leggazdaságosabb. A szegélyek mentén kiegészítő lyukakat is alkalmazhatunk, azonban a találmány szerinti eljárás oly meszszemenőleg biztosítja a szegélyrészeknek a £5 belső részekkel való egyenletességét, hogy távolról sem kell valami különös súlyt helyeznünk a szegélyek alaki egyenletességére. Az új szerkezet fő jellegzetessége oly lyukasztófej, amely valamely, a kilépő nyí- 60 lását megelőző harántszelvényében, az illető szelvény valamely határvonala felől helyileg szűkül vagy helyileg szűkíthető. Az ilyen szűkülés önműködőlég elláthatja a kívánt helyi fékezést. 65 A szerkezet további jellegzetessége a kilépési irányban kifelé bővülő lyukasztófej., amely viszont az eljárás szerinti expanziót láthatja el önműködőlég. A (8) lyükasztófejet, a 3—5. ábra sze- 70 rinti kiviteli alaknál, egyik harántszelvényének határvonalán elrendezett, az illető harántszelvényben járó és a lyukasztófej külsejéről szabályozható tolókák szűkítik. Tolókák helyett egyéb rekesztékeket is al- 75 kalmazhatunk, amelyek a lyukasztófej valamely harántszelvényét, szintén az illető szelvény valamely határvonala felől, szűkítik ós az illető harántszelvény nagyságát megszabják. 80 A megrajzolt esetben az 1. ábrabeli sejttégla előállításához való lyukasztófejről van szó, ahol a rekeszték két-két, hosszabb (9) tolóka és ugyancsak két-két, rövidebb (10) tolóka. Mindegyik résztolóka egyenként 85 szabályozható, még pedig a (8) lyukasztófej külsejérő! kezelhető (11) csavarok segélyével. A (11) csavarokat üzemközben is ki-be csavarhatjuk, mikor is az illető (9, 10) részLolókák kiljebb-beljebb tolódnak és így, 90 helyileg, kisebb vagy nagyobb oldalnyomást gyakorolnak a lyukasztóié jen keresztülhaladó szalag szegélyének kerületére. A 3. ábrából kivehető, hogy a részLolókák kissé kihagyják a (8) lyukasztófej (12) 95 belső szelvényének sarkait. Ilyen éles sarkokban ugyanis különben is fékeződik az anyag. A tolókák, ill. rekesztékek fékező élei a lyukasztófej mindenkori kilépő szelvényé- 100 hez, ill. a lyukasztandó szalag szelvényeihez idomulnak, hogy tetszőleges idomdarabokat egyaránt előállíthassunk. így pl. a (9, 10) résztolókák belső élei egyenes vonalúak. A 2. ábra szerinti téglához viszont 105 két egyenes vonalú és két proíilozott élű tolókára van szükség. A 4. és 5. ábrából kivehető, hogy a (8) lyukasztófej. (12) belső szelvényétől (13) külső szelvényéig, vagyis a kilépési irány- 110 ban, a leírt expanzió céljából, kifelé bővül. Ez élesen megkülönbözteti a találmány szerinti lyukasztófejet a közönséges szájnyílásoktól, mert hiszen a szájnyílások mindenkor a kilépő szelvény felé szűkül- 115 nek össze. Az eddig ismeretes eljárások szerint a lyukasztás, beleértve a sejtszerű lyukasz-