108989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet különösen síneken futó járművek csapágyainak kenésére

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108989. SZÁM. — Y/b. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet különösen síneken futó járművek csapágyainak kenésére. Matthews Edward Francis mérnök Sudbury. A bejelentés napja 1932. évi július hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi július hó 31-ike. Javasoltak már csapágyaknak, különö­sen síneken futó járművek csapágyai­nak kenésére szánt oly eljárásokat, me­lyeiknél a kenőanyagot a kenőanyagkész-5 létből a tengelycsap forgásának hatása alatt kenőanyaggyűrűvé alakították át, amelyből azután a kenőanyagot elvéte­lezték és a kenőanyagot leadó helyhez veziettók. Javasolták továbbá a körül-10 forgó kenőanyaggyűrű áramlási nyomá­sának kihasználását, avégből, hogy a kenőanyagot nyomás alatt vezessék a fo­tgyasatóhelyhez. Az ily eljárásokat foga­natosító berendezések a kenőanyag tova-15 vezetéséhez a csapágy helytálló részeit alkalmazták, míg a találmány az eljárás oly kialakítására irányul, hogy a kenő­anyagot nyomás alatt, közvetlenül a csap­ágy forgó részeihez vezessük, amikor is 20 az innen azonnal bevezethető az ágyazó­felületek közé. A találmány szerinti el­járást az jellemzi, hogy a kenőanyagot magában véve ismert módon a tengely­csjap forgásának hatása alatt kenőanyag-25 gyűrűvé alakítjuk át, mire az utóbbiból kenőanyagot vételezünk el és ezt újból a tengelycsap forgásának hatása alá hoz­zuk, úgy, hogy a kenőanyag megfelelően nagy nyomás alatt vezethető az ágyazó-30 felülethez;. Az eljárást foganatosító szerkezeteket a tengelycsappal együtt forgó, gyűrűalakú teknő jellemzi, melynek üregébe kenő­anyagot levezető, helytálló alkatrész me-35 rül, mely a tengelycsappal együtt forgó, legalább is kerületén lefödött, célszerűen kúpalakú tartállyal közlekedik. A helyt­álló levezető alkatrész, előnyösen, a ke­nőanyagot a forgó tartály üregébe át­vezető alkatrészekkel együtt, a csapágy- 40 tokon van megerősítve. A tartály magá­ban vélve ismert módon tölcséra] akúan szerkeszthető. A szerkezetnek igen egy­szerű megoldási alakjához jutunk, ha a tartályt a tengelycsapon megerősített, 45 előnyösen a tengely csapna zsugorított, hengeralakú szelence alkotja; e szelence egyúttal a fecskendező gyűrűt is alkot­hatja. E megoldás lehetővé | tesizi, hogy oly tengelycsapokat, melyek kopás és 50 utánmunkálás folytán a maximális át­mérőváltozásnál nagyobb mértékben vál­toztak meg, ismét kihasználhassunk, még pedig oly módon, hogy a szelencét, mely a tengelycsap eredeti szilárdságát helyre^ 55 állítja, a megfelelően leesztergályozott tengelycsapra húzzuk. E megoldás saját­sága, hogy az független marad az egyik vagy másik esetben alkalmazott, változó kenőeljárásoktól. Nehogy a tengtelycsapot 60 szükségtelenül gyengítsük, a tartály üre­gétől a csapágyfelületekhez vezető veze­tékeket kizárólag a szelencében alkalmaz­hatjuk, ahol is azok magában véve ismert módon a tartály kerületi lefödésének 6E> szomszédságában, előnyösen tölcséralakú tartálynak nagyobb átmérőjű alapjánál torkolnak, a tartály üregébe. A rajzon a találmány szerinti csapágy­szierkezetnek póldaképpeni megoldási 70 alakja látható. Az 1. ábra a csap függélyes hosszmet­szete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vo­nala szerint. 75. Mindkét ábrán (1) a tengelycsap, me­lyet a rázsugorított, hengeralakú (2) sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom