108961. lajstromszámú szabadalom • Forró közeggel hajtott turbina és a hozzávaló üzemi eljárás

— 2 — csövön át a (11) eloszló szekrényen kívül fekvő (19) térbe áramlik. A (11) és (12) elosztó szekrényekben foglalt gáz tehát nem kerül érintkezésbe a turbinának nemforgó 5 részeivel, miért is e gázkovoréknok hője nem éri közvetlenül ezeket a részeket. Vezetés útján sem adódhat át számottevő meleg, mert az elosztó szekrényeket körülvevő szigetelő lég- vagy gázréteget ál-10 landóan pótoljuk és ily módon védő- és hűtőközegként hat. A (11) és (12) elo«ztó szekrények a turbinatárcsák (9), ill. (10) áttörései felé néző (20), ill. (21) vezetőlapátos nyílásokban 15 végződnek, melyeken át a felhevített gáz a központi (7) térbe kerül. A fel nem hevített levegő vagy gáz körülöblögeti az elosztó szekrényeket és a (9), ill. (10) áttörésekben vagy a központi (7) térben kevere-20 dik a felhevített gázzal. A (25) ós (26) ernyők vagy lapátok a fel nem hevített gázoknak és a velük nem keveredett levegőnek vagy gáznak egy részét úgy vezetik, hogy az szorosan az alsó lapátkoszorú 25 vagy koszorúk gyűrűs kötése mentén vonul el, hogy ezeket a részeket ily módon a felhevített gázok hőjétől megvédje. A fel nem hevített levegőnek vagy gáznak egy részét a (28) furatokon át vezetjük el, még 30 pedig vagy hűtési célokra, vagy pedig a forró gáznak a (2, 3) tengelyek ama részeihez való áramlásának meggátlására, melyekről feltehető, hogy a csapágyakhoz meleget vezetnek. 35 Mivel a fel nem hevített levegő vagy gáz a (11, 12) elosztó szekrényeket körülöblögeti, a (30), ill. (31) labirint- és a (32), ill. (33) tengelytömítések sincsenek kitéve a forró gázok behatásának, hanem csak a hi-40 degebb, fel nem hevített levegő vagy gáz súrolja őket. így tehát csakis a lapát-rendszer lapátjai vannak kitéve a forró gázoknak, miközben ezek a lepátrendszeren és a (34) vezetőlapát-koszorún át a (8) kiömlési 45 szerv felé áramlanak. A védőgázba vezetett meleg tehát közvetlenül úgy hasznosíttatik, hogy ez a gáz a hajtóközegnek egy része és a lapátrendszerbe is kerül. 50 Az 1. ábra változatát szemléltető 2. ábrában az alkatrészek megjelölésére az 1. ábra szerinti hivatkozási jeleket használtuk. A 2. ábrában a (11, 12) elosztó szekrények (15,16), ill. (35, 36) beömlési vezetékei 55 egy síkban fekszenek. Ennél a kiviteli alaknál azonban a (15), ill. (35) csövek a (16), ill. (36) burkolócsöveken vannak megerősítve, miért is a (11, 12) elosztó szekrények mozgatható (23), ill. (24) kötések útján vannak a (16), ill. (36) csövekkel egye- 60 sítve. Azonkívül a (9) és (10) áttörésekben a forró gázt vezető (39), ill. (40) szájcsövek vannak úgy, hogy a forró gáz a (4), ill. (5) turbinatárcsákkal nem jut érintkezésbe. 65 A szájcsövek és a (4, 5) turbinatárcsák között, amelyekben a szájcsövek támaszokkal rögzíthetők, gyűrűs tér keletkezik, melyen a hidegebb gáz átáramlik. A meleg tehát nem juthat vezetés útján a turbina-70 tárcsák révén a turbina érzékenyebb .részeihez. Azokat a részeket, amelyekben a felhevített gáz áramlik, célszerűen hőálló anyagból készítik. így pl. a belső (15), ill. 75 (35) csöveket, célszerűen a (11) és (12) elosztó szekrényeket is, valamint a forró gázoktól súrolt egyéb részeket szikromalból, azaz szilieiumot, krómot és aluminiumot. tartalmazó ötvözetből állíthatjuk 80 elő. A lapátrendiSzernek a legforróbb gázoknak kitett, belső részei értékesebb, a külső lapátkoszorúk pedig közönséges, olcsóbb anyagból állíthatók elő. A (20) és (21) lapátkoszorúkat is hőálló anyagból 85 készítik, mert ezeket állandóan a forró, nem kevert gázok súrolják. A vezetőlapátok kiképzése célszerűen olyan, hogy a gáziáram, örvényképződés nélkül, oly irányt követ, hogy a hideg gázok csator- 90 nájába való kifolyás nélkül a központi (7) térbe áramlik. A turbina oly érzékeny részeinek megvédésére, amelyek nem állíthatók elő teljesen hőálló anyagból, azokat ily anyaggal burkolhatjuk. A 2. ábra 95 szerinti kiviteli alaknál a hőálló anyagból való (40) csövek kiképzése olyan, hogy a hajtóközegnek közvetlenül a lapátrendszer be való vezetésével a turbinatengelyhez legközelebb eső részeket védik (1. 100 ábra). A találmány szerinti turbináknál ily módon a hajtóközeget oly magas hőmérsékletre hevíthetjük, amely a hőálló anyag ellenállóképességének megfelel anélkül, 105 hogy a hajtóközeg melege a turbina oly részeibe jutna, amelyek alig állíthatók elő hőálló anyagból. Emellett a vékonyabb anyagból való részek, pl. tömítések, csak hidegebb gázok hatásának vannak kitéve. 10 A találmány szerint a fel nem hevített gázok kellő hőmérsékletével, a gép különböző részeiben kb. egyforma hőmérsékleteket érhetünk el. A felhevített gázok hőmérsékletét valamivel nagyobbra vá- 115 laszthatjuk annál a hőmésékletnél, melyre a turbina lapátrendiszerét méreteztük, egyrészt, mert a forró és a hidegebb gázok