108923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas nemesítésére ömlesztés közben

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108923. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás vas nemesítésére ömlesztés közben. Klepsch Vilmos öntöde-igazgató Aussig-. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 15-ike. Csehslovákiai elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 16-ika. Ismételten megkísérelték már kicsiny értékű vashói, ú. m. öntvénytörmelékből, kereskedelmi öntvényből, vasrevéből (Brandguss) jó minőségű gépöntvényt az 5 aknakemencében oly módon előállítani, hogy a fujtatószéllel nemesítő anyagokat vezettek be az aknakemence belsejébe. E kísérleteknél azonban figyelmen kívül hagyták azt a feltétlenül szükséges ténye-10 zőt, hogy a keletkező reakcióképes salakot ömlesztés közben a kemencéből azonnal és gyorsan eltávolítsák, úgy hogy ennek folytán a salak és a vas között kölcsönös vegyi hatások léptek fel. 15 A találmány megszünteti e hátrányokat és oly eljárás a vasnak az ömlesztési folyamat közben való nemesítésére, amely szerint a fujtatószéllel megfelelő nemesítőanyagokat fuvatunk a kemencébe s a 20 keletkező salakot a fujtatószél segélyével állandóan és gyorsan eltávolítjuk a kemencéből. A fujtatószél a kemencén, vagy az előkemencén a megömlesztett tartalom felett kiképezett, állandóan nyitott nyílá-25 sokon át áramlik. A találmány szerinti eljárással sikerül folytonos üzemben az alanti példákban példaképen megadott adagokból oly öntöttvas-fajtákat ömleszteni, amelyek szi-30 lárdság tekintetében az összes követelményeknek megfelelnek. Természetesen módunkban áll, hogy szürkevas öntvénytörmeléke és kovácsoltvas- és acéltörmelék alkalmas keveréké-35 bői különböző vasfajtákat állítsunk elő. A találmány szerinti eljárással normális, vagyis oly adagok is feljavíthatok, melyeknél nyers vas van alkalmazva. A találmány szerinti ömlesztési folyamathoz 40 csekély fűtőértékű ós nagy kéntartalmú koksz használható minden káros hatás nélkül. A találmány az, hogy magán az előtétkemence nélküli kemencén egy vagy több nyílást képezünk ki a kemence cseppfolyós 45 tartalma felett, vagy pedig előtétkemeneés ömlesztőkemencékben magán az előtétkemencén alkalmazunk egy vagy több nyílást, ugyancsak a cseppfolyós tartalom felett. E nyílásoknak az ömlesztési 50 folyamat közben nyitva kell lenniök. Mindkét ismertetett kiviteli alaknál az eddig használt salaklecsapoló nyílások is használhatók. Ha a kemence üzembehelyezésekor a 55 fujtatószéllel pl. poralakú meszet vezetünk be, akkor a nagy mennyiségben keletkező salakot és pedig előtétkemence nélküli aknakemencénél állandóan a szabadba, ellenben előtétkemencés akna- 60 kemencénél magába az előtétkemencébe juttatjuk. A kemence nem salakosodhat el (feltéve, hogy a kemencét helyesen kezeltük) és pedig a gáznak a nyílásokon való állandó áramlása folytán. Az eddigi 65 eljárásoknál okvetlenül be kellett következnie az elsalakosodásnak, tehát folytonos üzem lehetetlen volt. Az elsalakosodás természetesen akkor is bekövetkezik, ha a nemesítő anyagnak, 70 pl. a mésznek elegendő mennyisége más nyílásokon, tehát nem azokon a nyílásokon, ahonnan a fujtatószél jön, kerül be a kemencébe, amennyiben a kemencén, vagy az előtétkemencén nincsenek ezek 75 az állandóan nyitott nyílások. Ha a találmány szerint elrendezett nyílásokat nem képezik ki a kemencén, vagy előtétkemencén, a kemence rövid időn belül akkor is üzemképtelen lesz, ha pl. a 80