108901. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acetilén elkülönítésére gázelegyekből

— 3 -jük és a folyadékból kiűzött gázt frakcionáltan fogjuk fel; ha ugyanis a nyomást frakcionáltan csökkentjük, előbb a szénsaveszterben az acetilén mellett kisebb 5 mennyiségben oldott kísérőgázok főtömege fog aránylag kismennyiségű acetilénnel együtt kiszabadulni, míg a később, pl. az oldat felhevítésekor kiszabaduló gázfrakció már igen . nagy acetiléntartalmú lesz. 10 Az első frakció gyanánt elkülönített gázokat a kompresszorhoz és a körfolyamat első abszorbeáló fázisába vezethetjük vissza. Nyilvánvaló, hogy ha mind az abszor-15 beálásra, mind a gázok kiűzésére több egymásmögötti körfolyamatot alkalmazunk, a második és további körfolyamat készülékei az elsőnél lényegesen kisebbek lesznek, minthogy ezekben már csak kisebb 20 gázmennyiségeket kell feldolgozni. A találmányt a következő foganatosítási példák kapcsán részletesebben ismertetjük: A szénhidrogének krakkolásából eredő 25 feldolgozandó ny^.rs gázelegy pl. következő összetételű volt: Szénsav 0.0% Acetilén 14.6% Etilén 9.6% Szénoxid 0.6% Metán 19.2% Hidrogén 53.9% Nitrogén 2.1% ezt a gázt 26° hőmérséken légköri nyomá-35son dietilkarbonáton vezettük át. Az oldott gázokat tartalmazó dietilkarbonátot ezután fokozatosan a forrpontig hevítettük fel s így az oldatból a kb. következő összetételű gázt hajtottuk ki: 40 Acetilén 74.4% Etilén 10.9% Szénoxid 1.9% Metán és hidrogén 9.7% Nitrogén 3.1% 45 Ezt az immár 74.4% acetilént tartalmazó gázt újból 26°-on dietilkarbonáton vezettük át s a keletkezett oldatból hevítéssel megint kiűztük a gázokat. A kiűzött gázelegy összetétele a következő volt: 50 Acetilén 95.7% Etilén 3.3% Metán és hidrogén 0.4% Nitrogén 0.4% Hasonló eredményeket kaptunk, ha die-55 tilkarbonát helyett metiletilkarbonátot alkalmaztunk. Egy másik nyers gázelegy következő összetételű volt: Szénsav 0.0% Acetilén 14.0% 60 Etilén 8.4% Szénoxid 1.6% Metán 22.4% Hidrogén 49.6% Nitrogén 4.0% 65 Ezt a gázt 14° hőmérséken mostuk dietilkarbonáttal; az oldatból hevítéssel kiűzött gáz már 75.1% acetilént tartalmazott; ha ezt a gázt újból azonos módon dolgoztuk fel, 95.8% tisztaságú acetilént kaptunk. 70 Ugyanilyen eredményeket kaptunk, ha metiletilkarbonátot használtunk abszorbeáló szer gyanánt. Ha a fenti összetételű nyers gázt ugyancsak dietilkarbonáttal, de kb. 0° hőmérsé- 75 ken abszorbeáltattuk, az első abszorbeálás és kiűzés révén kapott gáz 79.6% acetilént, tartalmaz s ha ezt a gázt még egyszer ugyanígy abszorbeáltatjuk és kiűzzük, 97.7% tisztaságú acetilént kapunk. Metil- 80 etilkarbonáttal az eredmény lényegileg azonos. H következő összetételű nyers gázt: Acetilén 10% Etilén 20% 85 Metán és hidrogén 68% Nitrogén 2% 26°-on mostuk dietilkarbonáttal, az ebből kiűzött gáz 59% acetilént tartalmazott. Ha ugyanezt a nyers gázt ugyancsak dietil- 90 karbonáttal 0°-on mostuk, a kiűzött gáz 67%-os acetilént tartalmazott; ha ugyanezt a nyers gázt —20°-on mostuk dietilkarbonáttal, az oldatból kiűzött gáz 72% acetilént tartalmazott. Láthatjuk tehát, 95 hogy egyetlen .abszorbeálással és kiűzéssel annál tisztább acetiléngázt kapunk, mennél alacsonyabb hőfokon végeztük az abszorbeálást. Megállapítottuk továbbá, hogy az aceti- 100 léntől különböző más gázok, melyek az alkilkarbonátban jóval kisebb mérvben oldódnak, az oldatból már alacsonyabb hőmérséken űzhetők ki, mint az acetilén. Ha tehát aránylag tiszta acetilént akarunk 105 elkülöníteni, ajánlatos az oldatból az abszorbeált gázokat frakcionáltan kiűzni, még pedig hőhatással, vagy hőhatással és egyidejű nyomáscsökkentéssel. Ha pl. a fent ismertetett nyersgázokat dietilkarbo- 110 náttal mostuk s azután az oldat hőmérsékét a gázok kiűzése céljából fokozatosan emeljük, a legtöbb fertőzőgáz, mint metán,