108895. lajstromszámú szabadalom • Szénsavfejlesztő berendezés, különösen szikvízgyártáshoz

Megjelent 1934:. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108895. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Szénsavfejlesztő berendezés, különösen szikvízgyártáshoz. Zwack I. és Társai cég, Budapest, mint Páuier István Mór műszerészmester budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 4-ike. A szikvízgyárak, valamint a szikvizet nagyobb mennyiségben fogyasztó üzemek (nagyobb vendéglők stb.) a szikvíz készítéséhez szükséges szénsavat eddigelé rend-5 szerint a szénsavgyáraktól beszerzett, sűrített szénsavat tartalmazó vaspalackokból vagy hasonló edényekből vették. A találmány célja az említett szikvízkészítőüzemek részére a szénsavnak saját 10 telepükön való hatékony fejlesztését és ezzel gazdaságosabb üzemét lehetővé tenni. E célra alkalmaztak ugyan már bizonyos berendezéseket, ezek azonban a gyakorlati követelményeknek, különösen az alábbi 15 okokból, nem feleltek meg. A szénsavat ugyanis oly tartályban fejlesztették, mely, belsejében elhelyezett vízszintes tengelyre megerősített keverő szárnyakkal vagy lapátokkal volt ellátva, me-20 lyeket a szénsav fejlesztéséhez szükséges anyagoknak (rendszerint dolomitnak, víznek és kénsavnak) a tartályba való adagolása után, ez anyagok összekeverése céljából, forgásba hoztak. A vízszintes ten-25 gelyű lapátok azonban már elhelyezésüknél fogva is célszerűtlenek, másrészt pedig nem voltak képesek kiküszöbölni az ily fejlesztőtartályok ama hátrányát, hogy ha az elhasznált dolomit valamely okból 80 (különösen a tartályból időnként való eltávolításának elmulasztása esetén) a tartály fenekén felhalmozódott, üzemzavarok léptek fel. Hasonló keverési célokra alkalmaztak ugyan már függélyes tengelyen 85 megerősített keverőlapátokat, melyeknek elhelyezése célszerűbb, azonban az ilyen függélyes síkban lévő lapátok szintén nem voltak képesek a dolomitlerakódásból származó hátrányokat kiküszöbölni. E hátrányokat a találmány szerint oly 40 függélyes tengelyű keverőszerkezettel kerüljük el, melynek lejtős, vagyis a függélyeshez szög alatt álló lapát- vagy szárnyfelületei vannak. Az ily, ekeszerű lapátok a lerakódott dolomitot mintegy «felszánt- 45 ják», illetve nem engedik lerakódni, minthogy a forgó, lejtős lapátok mozgásának tudvalevőleg függélyes komponense is van; ugyanez a függélyes komponens egyúttal azzal az előnnyel jár, hogy a folyadék- 50 részekre is bizonyos emelőhatást fejt ki és így a máskülönben csupán vízszintes síkokban végbemenő keverést jóval hatékonyabbá teszi. A találmány célja tovább, általában véve 55 az egész berendezést hatékonyabbá, olcsóbbá és egészségügyi szempontból is az eddigieknél előnyösebbé tenni. E részben a találmány olcsó, veszélytelen és pontos kénsavadagolókészülékre, a szénsavfejlesztő 60 tartály veszélytelen kiürítését biztosító szerkezetre, az eddigi, üvegtechnikailag költséges, többnyakú gáztisztító edények helyett közönséges, olcsó üvegek használatát lehetővé tevő szerkezetre és végül a fölös 65 szénsavat a gazométerből a szabadba elvezető és így az illető helyiség levegőjének elrontását meggátló szerkezeti javításra vonatkozik. Mindezen szerkezeti javításokat köze- 70 lebbről a csatolt rajz kapcsán ismertetjük, mely a találmány szerinti berendezés példaképpeni megoldási alakját tünteti fel. Az 1'. ábra a teljes berendezés vázlatos oldalnézete. A 75 2. ábra a szénsavfejlesztő tartálynak és az azzal közvetlenül összefüggő szerkeze-