108894. lajstromszámú szabadalom • GYorsfényképezőgép

Megjelent 1934:. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108894. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Gyorsfényképezőgép. Papp József gyorsfényképész Újpest. A bejelentés napja 1932. évi október hó 18-ika. A találmány oly gyorsfényképező gépekre vonatkozik, melyekkel nem csak a fényképfelvételt tehetjük meg, hanem a felvett negatívot a gépben előhívhatjuk 5 és rögzíthetjük, sőt az ilykép készült negatívról a géppel pozitívot is készíthetünk. A találmány gyorsfényképezőgép az ismert gépeknek többrendbeli javítását tartalmazza, melyeknek révén a géppel gyor-10 sabban dolgozhatunk és olcsóbb képeket állíthatunk elő. Azonkívül az előhívótálat és rögzítőtálat a gépben vízszintes helyzetben alkalmazzuk, miáltal kényelmesebben és biztosabban dolgozhatunk és az elő-15 hívást könnyebben ellenőrizhetjük. Az eddigi gépeknél előbb elkészítettük a felvételt, azután a negatívról ugyanazon lencsével, mellyel a felvételt készítettük, pozitív képet vettünk fel. Eközben szük-20 séges volt, hogy a lencsét a homályosüveghez képest elállítsuk. A találmány szerint a gyorsfényképezőgép reprodukálógéppel van egybeépítve, melynél a lencsének a homályosüvegtől való távolsága 25 egyszersmindenkorra meg van állapítva, külön beállításra nem szorul, miértis a negatívról minden időveszteség nélkül készíthetünk pozitívot. Előnyös, ha e reprodukálógép az eredeti felvételt felére kicsi-30 nyíti és két ilyen gépet egyesítünk ikergéppé, amikoris a felvett negatívról egyszerre két kisebbített félnagyságú pozitívot készíthetünk. A rajzon a találmánynak egyik példa-35 képpeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a gépnek távlati képe, a 2. ábra függélyes hosszmetszete, a 3. ábra a 2. ábra A—B vonalán, a 40 4. ábra pedig a 2. ábra C—D vonalán át való metszet, míg az 5. ábra részletnek távlati képe. A találmány szerinti gyorsfényképezőgép (b) szekrényből áll, melynek homlok- 45 lapján a kiugró (b') szekrényrészen a (c) felvevőlencse van. Míg az eddigi gépeknél a kiugró (b') rész harmonikaalakú volt és e rész hosszabbításával vagy rövidítésével állítottuk el a (c) lencsét, addig a talál- 50 mány szerint a (b') rész merev és a (c) lencse a (b, b') szekrényrészekhez elállíthatatlanul van erősítve. Evvel szemben a találmány szerint azon (n) keret, amely az (o) homályosüveget hordj 3jf cl (b) szék- 55 rényben hosszirányban elállítható. Ezt bármely ismert módon végezhetjük, így pl. a körtárcsaalakú (n) keretnek (n') karnyúlványai vannak, melyeknek lehajlított (n") végeik a (b) szekrénybe erősített, 60 hosszirányú (1) sinek mentén vannak vezetve. Az egyik (n') karnyúlványhoz az (m) helyen a (k) állítóorsó csatlakozik, mely a (b) szekrényben hosszirányban vezetve van és melynek hosszirányú elállítá- 65 sával az (n) keretet és vele együtt az (o) homályosüveget hosszirányban elállíthatjuk és ezáltal a képet élesre beállíthatjuk. A (k) orsónak hátsó vége a szekrény hátfalán kinyúlik és (k') fogantyú- 70 ban vagy gombban végződik. A (k) orsót mindenkori beállított helyzetében, bármely ismert módon, pl. (h) rögzítőcsavarral biztosíthatjuk. Az (n) tárcsa két, egymáshozképest is- 75 mert módon, 90° alatt elforgatható részből áll, azért, hogy állóhelyzetű és fekvőhelyzetű felvételeket készíthessünk. Az (n) tár-