108870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a vér cukortartalmának meghatározására

kor mennyisége csekély, úgy a ferri-ionokat a rodan-ion ragadja magához s velük barnavörös ferrirodanidot hoz létre. Közbeeső mennyiségeknél ezen alapszínek ke-5 verékeként barna, zöld, zöldeskék árnyalatok mutatkoznak. Míg tehát a rendes kolorimetriánál a reagenssel összehozott meghatározandó alkatrészből színes vegyület keletkezik, melynek quantitatív szín-10 erősségéből következtetünk a kérdéses alkatrész mennyiségére, addig a találmány szerinti eljárás esetén a reakcióe'legybe még egy harmadik komponenst (rodant) is adunk, mely az alapkomponenst más szín 15 képződése mellett szintén megköti. A keresett alkatrész mennyiségére nézve így a két szín aránya, tehát az eredő színárnyalat döntő. A meghatározás találmány szerinti módja 20 már most abból áll, hogy a keletkezelt színt egy standardcsősorozat színeivel hasonlítjuk össze, melyek a reakciónál keletkező egyes színfokozatokkal, illetve árnyalatokkal azonos színű, szervetlen fém-25 sókból készült oldatokat tartalmaznak. A sorozat sorban egymásután következő csöveit az azonos színű reakciót eredményező vérösszetélelre jellemző számadattal látva el, egy-egy fokozat határain belüli 30 pontossággal a vér cukortartalmát pl. mgo/o-okban kifejezve közvetlenül leolvashatjuk. Az összehasonlításhoz használandó standard csősorozat egyik célszerűen csopor-35 tosított kiviteli alakja a mellékelt rajz 1—3. ábráin látható s példaképpen fémállványba helyezett 9 drb. ferrinitrálot. kobaltnitrátot és kuprinitrátot különböző arányban tartalmazó üvegcsövekből áll. 40 Ezen ábrák szerint a sorozat zári (a) csövei alul tömör (b) gömbben végződnek, úgy, hogy a cső és a gömb közt szűkített (c) nyakrész van. A csövek egy (d) állvány felső és alsó sínpárjai közé lielvez-45 hetők, melyeknek páronkénti sínéi közt a csövek, illetve a csőnvakak behelyezésére való, körívvel határolt szabad terek vannak. A felső (e) sínpár példaképpen fémhuzalból van hajlítva s így bizonyos mér-50 tékig rugózó képessége van, míg az (f) alsó sínpár példaképpen tömör sínekből áll, a csőnyakak vastagságának megfelelő (g) sínközzel s ez utóbbinak oly nagy helyenkénti köralakú (h) kiszélesítéseivel, 55 hogy ezeken a (b) gömbök átférjenek. A teljes állványkeretben eggyel több cső számára van hely, mint ahány csőből a csősorozat áll, oly célból, hogy a standard csöveken kívül a keretbe a vizsgált vért tartalmazó üvegcső is behelyezhető le- 60 gyen. Használatkor a vizsgált vért tartalmazó csövet a reakciók befejezte után 2—3 perc múlva világosság felé tartva a slandardsorozattal hasonlítjuk össze és pedig a legcélszerűbben úgy, hogy a standard- 65 csövek széttolásával azon két slandardcső közé helyezzük, melyeknek színe közé saját színe esik. A vér keresett cukortartalma ezután az utóbb említett két standardcsőre írt mérőszámból közvetlenül és kielégítő 70 pontossággal meghatározható. Az eljárásra nézve a használt anyagok természetesen nem elsősorban jellemzők, mivel a találmány lényegileg nem ezekben, hanem általában a leírt qualitatív kolori- 75 metriás eljárásban, vagyis abban a módszerben van, hogy két oly különböző reagenst használunk, melyek közül az egyik főleg nagyobb, a másik pedig főleg alacsonyabb cukortartalom esetén, egymáshoz ké- 80 pest különböző alapszín mellett reagál. Úgyszintén nem jellemző, illetve nent elsősorban jellemző az ismertetett standard csősorozatra sem az ábrázolt alak vagy csoportosítás, a példaképpen használt szí- 85 nezőoldatok, valamint az áilványkercl kivitele sem. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a vér cukortartalmának meghatározására. azzal jellemezve, hogy a 90 vizsgálandó véri két különböző reagenssel kezeljük, melyekkel a vérben lartalmazoll cukor, illetve ennek közbenső reakcióterméke, különböző alapszín mellell és mennyisége szerint különböző 95 mértékben létesít reakciót s azután a reakció folyamán előálló színes vegyületet egy különböző színeket tartalmazó s a cukormennyiség előre meghatározott fokozatainak megfelelő csősorozattal ha- 10( sonlítjuk össze. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, jellemezve oly reagensek alkalmazásával, melyek közül az egyik főleg nagyobb, a másik pedig főleg alacsonyabb 10; cukortartalomnál létesít reakciót. 3. A 2. alatti eljárás kiviteli példája, azzal jellemezve, hogy a Ilagedorn-Jensen-lele eljárás szerint kezelt és ferrociánkáliumol tartalmazó vizsgálati anyag- ll( hoz a színreakció létesítése céljából rodánkáliumot és ierrikloridot adunk. 4. Készülék az 1—3. alatti eljárás kivitelére, jellemezve az eljárásnál keletkező jellegzetes színfokozatokkal egyező színű HE oldatokai tartalmazó s a színfokozat-