108853. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses kisütőcső

- 3 — kis mennyisége ellenére a (3) katóda részéről való felhevítés hatásának nagy felületet teszünk ki. A (6) és (9) csövekre alkalmas feszültséget 5 kapcsolhatunk, amiáltal a gyújtási feszültséget jelentékenyen csökkenthetjük. Az erre alkalmas feszültség többnyire az anóda és a katóda feszültsége között fekszik. Ezt a feszültséget pl. a hevítőáramtranszformá-10 toron alkalmazott külön szekundercsévéről vehetjük. Azzal továbbá, hogy az anóda és a katóda közé egyenfeszültséget és a (6) és (9) csövek közé váltakozó feszültséget kap-15 csolnnk, egyenáramot váltakozó árammá alakíthatunk át. A 3. ábrán az 1. ábrán látható foganatosítás alkatrészeinek megfelelő részeket azonos számok jelölik. Az 1. ábra sze-20 rinti foganatosítási alakhoz képest a főkülönbség abban van, hogy a kisülési pályának nincsen törése, hanem a különböző terek azonos egyenes vonalban egymás fölött vannak. Ha a (7) kondenzációs 25 térben lecsapódó higany lecsepegve az izzókatódára jutna, ez rövidesen tönkretenné a katódát, még pedig elsősorban azon hirtelen lehűlés folytán, mely a higany érte helyeken beáll, továbbá azért is, mert az 30 emisszió igen egyenlőtlenül, illetve szabálytalanul megy végbe, akkor, ha egyes helyeken higany van. Éppen ezért a (6) króm vascső belül azonos fémből való, felfelé szűkülő két (15) és (16) csővel van 35 felszerelve. A (7) csőben kondenzálódó higany ennek folytán főleg a (15) cső és a kisütőcső fala közé jut és innen lefelé a (6) cső falán áramol, majd pedig a (16) cső külső oldalán csepeg le. A (16) cső 40 az izzókatóda felett kis süveget alkot, mely higanynak a katódára való csepegését megakadályozza. A (15) és (16) csöveknek esetleg az a hátrányuk lehet, hogy a velük érintke-45 zésbe jutó higanycseppeket elgőzösítik, miután a csövek hőmérséklete magas. Ez hirtelen nyomásnövekedéseket idéz elő. E hátrány csökkentésére a (15) és (16) részeket, pl. kvarcból lehetne előállítani. Egy 50 másik megoldási lehetőséget a 3. ábra mutat. A kondenzált higanyt itt a (17) keringési vezeték vezeti vissza az (1) térbe. Ennél a kivitelnél a (19) forrasztási helyeknek túlságos felhevülése ellen való vé-55 delem céljára fontos lehet a (18) süveg alkalmazása. Az ilyen süveg továbbá a gyújtást még javíthatja. Erre a 2. ábra szerinti (16) süveg is alkalmas. Találmányunk körzetén belül különféle más foganatosítások is lehetségesek. így 60 pl. a (7) kondenzációs tereknek nem kell a kisülési pálya egy részét alkotniok, mint az ábrázolt foganatosítási példák esetében, hanem ezek a terek a kisülési pályától kis távolságban is lehetnek és evvel a 65 pályával cső útján lehetnek összekötve. Ennek a csőnek nem is kell az anóda és a katóda között középen betorkolnia, hanem a torkolat közelebb lehet az anódához vagy katódához. 70 A kondenzációs térnek nem kell mindkét oldalon fémből való falszakaszokkal határolva lennie. Esetleg elégséges az is, ha a szűkített falszakaszok közül csak az egyik van fémből. 75 Gőzön kívül a csőben még egy vagy több gáz, célszerűen nemes gáz is lehet jelen. A találmányunk szerinti kisütőcsöveket pl. 100 Kilovolt feszültségekre és (1) ampére kisülési áramokra építhetjük és az élettar- 80 tam néhány ezer óra lehet. Ezek az értékek azonban még lényegesen fokozhatok. Szabadalmi igények: 1. Kisütőcső, különösen egyenirányítócső egy vagy több anódával és az elektron- 85 forrást alkotó izzókatódával, célszerűen oxidkatódával, valamint oly töltéssel mely, egészben vagy részben, gőzből, pl. higanygőzből vagy gőzök keverékéből áll oly nyomással, hogy az áram 90 pillanatnyi értékének szabályozása az áramátmenetnél rácsvezérlés segélyével (az áram modulálása) lehetetlen, jellemezve a (10) anódtér és az (1) katódtér közé iktatott és az említett két térrel 95 nála kisebb átmérőjű (6, 9) csövek útján közlekedő (7) kondenzációs térrel. 2. Az 1. igényben védett kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a kondenzációs teret az elektródaterekkel 100 összekötő csövek túlnyomórészt fémből vannak. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a katóda és az anóda kö- 105 zötti összekötőút egyszer vagy többször kanyarodik. 4. A 3. igényben védett kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az anóda és a katóda közötti összekötőút 110 éles szöggel kanyarodik. 5. A 3. vagy 4. igényben védett kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több kondenzá-