108847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut- és műselyemáruk nemesítésére

_ 4 — 7. példa. Olyan fürdőben, amely literenként 200 g hugyanyt és 2 g aluminiumacetátot tartalmazó vizes oldatból áll, műselyemkelmét 5 10 percen át 60—70 C°-on kezelünk. Kipréselés után a kelmét olyan hideg 40%-os formaldehidoldattal appretáljuk, amely literenként 2 g ónklorürt oldatban tartalmaz. A még nedves kelmét feltekercseljük 10 és folytonos lassú forgatás közben 2 órán át magára hagyjuk. Ezután a kelmét szárítókamrában szárítjuk és kis ideig 80 G° hőmérsékletnek tesszük ki, mire azután a szokásos végleges elkészítési műveletek kö-15 vetkeznek. 8. példa. 20 kg hugyanyt 50 kg 40%-os formaldehidoldatban oldunk és a tiszta oldathoz addig adunk ammoniákot, amíg kis lú-20 gosság mutatható ki. Az oldatot most 3 órán át szobahőmérsékleten magára hagyjuk. Ezután az oldatot ecetsavval kissé megsavanyítjuk és ahhoz 50 kg vízben oldott 175 g aluminiumacetátot adunk. 25 Az ilyen módon elkészített fürdőben pamut-műselyemkeverékkelmét 10 percen át szobahőmérsékleten kezelünk, majd azt kifacsarjuk és éjjelen át magára hagyjuk. Ezután következik — úgy mint az előző 30 példáknál — a forró szárítás, végül pedig a kalanderezós erősen felhevített kalanderen. A találmány szerint nemesített műselyem például harisnyakészítési célokra 35 sokkal alkalmasabb, mint az eddigi kereskedelmi műselyem. Annak elsősorban az a fontos tulajdonsága van, hogy a szemekben mozgékonyabb és nedvességgel, valamint az utcai szennyeződésekkel szemben 40 sokkal nagyobb mértékben érzéketlen. Visszamaradó nyomok és karimák mindkét esetben szinte láthatatlanok. Az ilyen anyagból készült kelmék és ruhaanyagok természetesen szintén lényegesen értéke-45 sebbek, mint az eddigiek. E kezelési mód különös előnye még az is, hogy az áru meglepő módon majdnem mindig kitűnően festhető, míg ez — amint ismeretes —• olyan textiláruknál, amelyeket más kiké-50 szítési eljárásokkal kezeltek, mindig nehézségeket okoz. Az új eljárás szerint kezelt fonalak nem sokkal keményebbek, hanem gyakran még puhábbak, mint a nem kezelt áru, 55 azonban a szándékosan keményre nemesített műselyem is — ismeretes módon — puhítható. Mindenekelőtt az új eljárás szerint kezelt műselyemkelmék a gyűrődési szilárdság tekintetében a valódi selyemhez nagyon hasonlítanak. Ismeretes, 60 hogy műselyemből készült nyakkendők vagy szalagok két-háromszori megkötés után annyira összegyűrődnek, hogy azokat csak újbóli vasalás után lehet tovább használni. Ezzel szemben a valódi selyem- 65 áruk, mint ismeretes, e hátrányt még gyakori megkötés után is sokkal kevésbbé mutatják. A találmány szerint ugyanezt az eredményt műselyemárukkal is könynyen elérhetjük. Különben is az új eljárás 70 szerint nemesített műselyem tulajdonságai a valódi selyem tulajdonságaihoz nagyon hasonlóak. Így pl. ismeretes, hogy selyemszalagból készült csokrok, amilyeneket például gyerekek hajukban horda- 75 nak, jól állnak, ha azok valódi selyemből készülnek, míg a közönséges módon appretált műselyemcsokrok többszörös megkötés után hamar összeesnek. Ha azonban az ilyen csokrokhoz olyan mű- 80 selyemszalagokat használunk, amilyeneket a találmány szerinti eljárással kapunk, akkor azok ugyanúgy viselkednek, mint a valódi selyemszalagok. A találmány szerinti eljárással készült 85 műselyemkelmék különös jó tulajdonsága még az is, hogy azon vízzel való nedvesítés esetén keretek nem keletkeznek, míg a közönséges műselyemnél az ilyen vízzel nedvesített helyeken, ismeretes módon, csú- 90 nya foltok és feltűnő karimák maradnak vissza, amelyek száradás után is észrevehetőek. Az új eljárás kevert kelméknél, mint pl. műselyemből és pamutból készült kelméknél is felhasználható. 95 Szabadalmi igények: 1. Eljárás növényi textiliák, különösen gyapotból (pamutból) vagy regenerált cellulózából készült műszálak nemesítésére, azzal jellemezve, hogy a textil- 100 anyagokat előállításuk vagy feldolgozásuk tetszésszerinti állapotában kétvagy több vegyértékű fémek vegyületeivel és természetes vagy mesterséges gyantákkal vagy lakkokkal hozzuk 105 össze. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a textilanyagokat, előnyösen a gyapotot (pamutot), előzőleg duzzasztószerekkel HQ zsugorítókezelésnek vetjük alá. 3. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy