108836. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet tüzelőberendezések üzemi állapotának önműködő szabályozására

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108836. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Szerkezet tüzelőberendezések üzemi állapotának önműködő szabályozására. Kari Meller cég: Wien. A bejelentés napja 1932. évi április hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi március hó 12-ike. Házi tüzelőberendezések, mint cserép­kályhák, töltőkályhák és kazánfűtések üzemében a túlságos levegőbeömlés a ros­télyt eltömő salak képződésében vagy 5 robbanékony gázok keletkezésében nyil­vánuló zavarokat okozhat. Mindkét je­lenség abból ered, hogy a tüzelőberende­zés egyes zónáiban nagy a hőmérséklet. Ila a hőmérséklet a rostélyon a hamu öl-10 vadáspontja fölé emelkedik, akkor a ros­tély nyílásait eltömő salaklepényeik kép­ződnek, ha pedig á redukciós zóna hő­mérséklete nagyobb 600°-nál, akkor ott a vízgőz és szénsav hidrogénné és szén-15 oxiddá bomlik. A levegőbeömlés szakszerű szabályozá­sával a salakképződés és a szénsavnak és vízgőznek redukciója egyaránt megaka­dályozható, de a házi személyzet erre a 20 legtöbb esetben alkalmatlan, mert keze­lési szabályok megtartása nem elegendő kifogástalan üzem biztosításái*a. A sza­bályokon kívül ugyanis figyelembe veendő a kémény huzatja is, amely helyen-25 kint változó és nagymértékben függ az időjárástól is ezért javasolták már a le­veg."beömlós ömtivköt'.fi szabályozását ak­ként, hogy egyik végén befogott és vala­mennyi kályhazóna hatásának alávetett 30 rúd a rostélyhoz áramló levegő útjában elhelyezett fojtó csappantyúra hasson. Abban a mértékben, amint a rúd a kályha melegétől megnyúlik, a fojtó csappantyú csukódik, úgy, hogy ez az ismert szerke-3ö zet tényleg alkalmas a kályha túlságos felmelegedésének megakadályozására. A salakképződésnek és a szénsav és vízgőz redukciójának minden körülmények kö­zött való megakadályozására azonban az 40 ismert szerkezet nem alkalmas, mert a salakképződés feltételei már akkor is meglehetnek, ha a hőmérséklet csak az égési zónában emelkedett valamely meg­határozott fok fölé, de a redukciós és elő­melegítő zónában, pl. a kályhának hi- 45. deg tüzelőanyaggal való megtöltése foly­tán, még nem nagv, valamint akkor is, ha az, égési zónában csak akkor emelke­dik a veszélyes fokig a hőmérséklet, ha a többi zónákban már előbb aránylag nagy 50. hőmérsékletek voltak, minek ellenében a termosztát nyúlása az egyik esetbenl ki­sebb, mint a másikban és ennek meg­felelően a fojtóelem beállításai is kü­lönbözők. 55. A. találmány értelmében a tüzelés min­den lehetséges üzemi állapotában pontos szabályozást érhetünk el azzal, hogy a termosztátot csak egy kályharész, cél­szerűen csakis egyetlen zóna melegítő ha- QQ, tásának vetjük alá. Minthogy a gyakor­latban tekintetbe jövő hőmérsékleteken csak egy kályharész hatásának alávetett fémrúdnak .aránylag kicsiny a megnyú­lása, termosztátként célszerűen kettős fé- g^ met (bimetall) alkalmazunk. A kettős fém a hőmérsékletének emelkedésekor alakját akként változtatja, hogy a görbü­leti sugár kisebbedik és ily módon sok­kal nagyobbak a szabályozó elemek állí- 70 tására kihasználható elmozgásai, mint az azonos hosszúságú rudak megnyúlása. A találmány kivitelének példái a mel­lékelt rajz vázlatos ábráin láthatók. Az 1. és 2. ábrák egy-egy cserépkályha alsó részének függőleges metszetei, a 3. ábra cserépkályha alsó részének vízszintes metszete, a 4—9. ábrák pedig töltőkályhák függő­leges metszetei. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom