108806. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgalom szabályozására

Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 108806. SZÁM. — Vg/1. OSZTÁLY. Berendezés forgalom szabályozására. Heuer József gyáros Griine i. W. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 28-ika. E találmányom a forgalom szabályozására való azon ismert berendezésekből indul ki, melyek forgó jelzőszervet használnak arra, hogy ezzel a szervvel útjának 5 egy részén a szabad áthaladást, útjának további részén pedig a forgalom lezárását jelezzék. Az e tekintetben ismert javaslatok szerint az útkereszteződésen oszlopot állítottak fel vagy pedig lámpást függesz-10 tettek fel, melynek tárcsái a különböző útirányokba néznek és melynél e tárcsák felett kapcsolóórával hajtott mutaitók csúsznak tova, mely mutatók hossza a tárcsák átmérőjének kb. megfelel. 15 El találmány szerint haladást úgy érünk el, hogy a jelzőszervet oly kétkarú tartónak képezzük ki, mely középpontja körül forog és mely célszerűen az ismert mutatókhoz hasonlóan a tartó hosszának megfelelő át-20 mérőjű, helytálló tárcsán forog. A tárcsa felülete vagy széle vagy pedig mindkét része jelzésekkel látható el, melyek a tartóval kapcsolatban a szabad áthaladás és a lezárás idejét megadják, ami-25 kőris célszerű, ha ezek a jelzések mindkét tartókarhoz tartoznak, úgy, hogy a leolvasás kétszeresen történhet. A találmány igen célszerű foganatosítása adódik, ha a tárcsát egymással átmérősen szem-30 benfekvő, a függőleges által felezett, a szabad áthaladás számára való, két-két (zöld) színszegmensre és egymással ugyancsak 'átmérősen szembenfekvő, azonban a vízszintes által felezett, a lezárás számára 35 való, két-két (vörös) szinszegmensre osztjuk, mimeliett az utóbb említett mezők az előbb említett mezőknél valamivel nagyobbak. A jelzőlámpások ismert szerkezeteivel szemben kétkarú tartó alkalmazásának elő- 40 nye mindenekelőtt abban van, hogy a látótávolság többszörösen nagyobb. Ehhez hozzájárul még, hogy kétkarú tartó használata esetén ennek helyzetét a jelzéshez könnyen hasznosíthatjuk. Amíg ugyanis 45 mutatók esetében a tájékozódást főleg a mutatónak a színes mezőkön való állásából merítjük és a távolból mindenekelőtt azzal keli tisztába jönni, hogy a mutató mely színmezőn mozog, kétkarú tartók ese- 50 tében e tartó álló vagy fekvő helyzete dönt. A függőleges helyzetébe felálló tartó tehát a szabad átjárást már messziről felismerhetővé teszi, míg a vízszintes helyzetébe átmenő tartó a lezárás bekötvetke- 55 zését jelzi. A jelzés adásának ezen módját a közönség igen gyorsan jegyzi meg azért, mert pontosan megfelel annak, ahogy a forgalmat szabályozó tisztviselők a jelzéseket karjukkal adják. A találmány sze- 60 rinti berendezésnél a színmezők főleg arra valók, hogy a változás előtt a tájékozódást közeli távolságokról megkönnyítsék. Az e találmány szerinti megoldás további előnye, hogy a tartó kettősen jelez. Amíg 65 ugyanis az eddigi szerkezetek mutatójának csak egy csúcsa volt, a találmány szerinti szerkezetnél alkalmazott tartónak kettő van. Ha tehát a mutató esetében ennek csúcsát a süveg vagy a felső elektromos ve- 70 zetékek huzaljai eltakarják, a tájékozódás megnehezül. A találmány szerinti szerkezetnél alkalmazott tartót használva, ez esetben e tartó másik csúcsa áll rendelkezésünkre, miután a közeli tájékozódást ugyan- 75 azon tárcsán két ponton közvetítjük. A szabad átjárást és a lezárást jelző színszegmensek nagysági viszonyainak változtatása